Fotó: shutterstock, illusztráció. Készítette: Készítette Giannis Papanikos
Hirdetés

Anette Widmann-Mauz a lakosság mintegy 25 százalékát kitevő, 20,8 millió úgynevezett migrációs hátterű ember – olyan személy, akinek legalább egyik szülője nem német állampolgárként született – helyzetéről 12. alkalommal készített éves jelentés bemutatóján kiemelte, hogy Németországban a társadalmi sokszínűség már nem vita tárgya, hanem ténykérdés, „maga a valóság”.

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa aláhúzta, hogy szükség van egy új „elbeszélésre”, egy új valóságértelmezésre, amely kifejezésre juttatja, hogy „büszkék vagyunk német sokszínűségünkre”.

Ez a sokszínűség sikeresebbé és vonzóbbá teszi az egész országot, de csak akkor, ha egységbe szerveződik, vagyis ha tovább erősödik a társadalom integrációs képessége.

Ezért el kell indítani egy „integrációs offenzívát”, amellyel mindenekelőtt a kisgyermekek nyelvi fejlesztésére, a közoktatási rendszer erősítésére és a nők helyzetének javítására kell törekedni.

El kell érni, hogy minél több migrációs hátterű gyermek járjon óvodába, és be kell vezetni, hogy kötelező rendszeresen vizsgálni a gyermekek német nyelvtudását. A lemaradókat nyelvi fejlesztő kurzusokra kell járatni, ugyancsak kötelező jelleggel, hogy az iskolát a helytálláshoz szükséges szintű nyelvtudással kezdhessék el.

A közoktatási rendszerben a többi között a pedagógusok képzésében és továbbképzésében kell változásokat elérni. Így nagyobb hangsúlyt kell helyezni a társadalmi sokszínűség és az integráció ügyeire, és kötelező képzési-, illetve továbbképzési tananyaggá kell tenni az úgynevezett interkulturális kompetenciát.

Magában az oktatásban is változásokra van szükség, a kerettanterveknek és a tankönyveknek az eddiginél jobban kell tükrözniük a társadalom sokszínűségét – sürgeti a szövetségi kormány államminisztere a közoktatási rendszerért felelős tartományi kormányoktól.

Annette Widmann-Mauz kiemelte, hogy a nők támogatása nélkül nem lehet sikeres a társadalmi integráció. Gyakran a nők a mintaadók, ők közvetítik az értékeket, normákat a családban, és ezzel nagyban formálják a következő nemzedéket. Ezért mindent meg kell tenni a migrációs hátterű nők előrejutásáért, sikeréért. Könnyen elérhető szolgáltatásokkal, például mentori programokkal kell támogatni képzésüket és munkába állásukat.

A jelentés szerint Németországban jelenleg 10,1 millió migrációs hátterű nő él, átlagéletkoruk 36,2 év, átlagosan 1,4 gyermeket nevelnek. A nem migrációs hátterű nők átlagéletkora 48,3 év, átlagosan 1,2 gyermeket nevelnek.

A jelentés szerint a migrációs hátterű lakosság beilleszkedése az utóbbi időszakban előrehaladt. Ezt jelzi például, hogy az országba menedékkérőként érkezett emberek közül az idén szeptemberben 431 ezren voltak munkaviszonyban, foglalkoztatottsági arányuk így 36,3 százalék volt.