Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

Az RMDSZ részt vesz a Viorcia Dancila szociáldemokrata miniszterelnök vezette bukaresti kormány ellen beterjesztett bizalmatlansági indítvány csütörtöki vitáján, de törvényhozói nem adják le szavazataikat – jelentette be Kelemen Hunor szövetségi elnök szerdán, az RMDSZ frakcióülése után.

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

Rámutatott: bár maguk is elégedetlenek a Dancila-kormány munkájával, tartózkodnak a szavazástól, mert az ellenzék sem kínál alternatívát, nem akarja átvenni a kormányzást, és az RMDSZ támogatásával sem lenne elég voksa a Dancila-kabinet leváltáshoz.

„Az ellenzéknek közel sincs meg a megfelelő számú szavazata a kormány megbuktatásához – sem velünk, sem nélkülünk. Nincs miniszterelnök-jelölt és kormányprogram, az (esetleges) főbb miniszterek nevei sem ismertek. Az ellenzék szándéka nem komoly. A jelenlegi kormánykoalíció teljesítményével sem értünk egyet ugyanakkor: kritikáinkat minden egyes alkalommal elmondtuk, ahogyan a holnapi vita alkalmával is megfogalmazzuk” – magyarázta az RMDSZ elnöke.

Kelemen Hunor a kormány gazdaságpolitikáját is bírálta. Rendkívül aggasztónak nevezte azt, hogy a kabinet alig néhány nappal tervezett hatályba lépésük előtt adóügyi intézkedések egész sorával lepte meg a gazdasági, pénzpiaci szereplőket, pánikot okozva az értéktőzsdén.

A jobbközép ellenzék 163 törvényhozója a múlt héten terjesztette be a „bűnöző Dragnea (szociáldemokrata pártelnök) bábkormányának” távozását sürgető bizalmatlansági indítványát, amelynek elfogadásához – vagyis a kormány megbuktatásához – 233 voksra lenne szükség.

A jobbközép ellenzék az RMDSZ-t teszi felelőssé, hogy „életben tartja” a jogállamiság megsértésével vádolt PSD-ALDE kormányt, és – európai néppárti tagsága ellenére – nem hajlandó segíteni megbuktatását. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint az ellenzéknek akkor is hiányozna 20-30 szavazat a kormánybuktatáshoz, ha az RMDSZ 30 képviselője és szenátora megszavazná a bizalmatlansági indítványt.

Az RMDSZ a 2016-os választások után parlamenti együttműködési megállapodást kötött a szociálliberális kormánytöbbséggel, amelynek révén a magyar érdekképviseletnek azóta sikerült több
törvénykezdeményezését vagy módosító javaslatát elfogadtatnia.