Az új francia kormány meghosszabbítaná az illegális bevándorlók őrizetét

„Terrorcselekmények esetén a francia törvények már most is 210 napig terjedő időtartamot írnak elő. A legsúlyosabb bűncselekmények esetében nem remeghet a kezünk, 180 napig vagy akár 210 napig is el kellene mennünk” – mondta a tárcavezető.

Az 1993-ban eredetileg tíz napban meghatározott, közigazgatási fogdában történő fogva tartás időtartamát 2018-ban „kivételesen” 90 napra, terrorista ügyekben pedig 210 napra, azaz mintegy hét hónapra emelték.

„Ehhez törvénymódosításra lesz szükség, de mindenkinek vállalnia kell a felelősséget az emberek előtt” – hangsúlyozta a bevándorlással kapcsolatban keményvonalasként ismert jobboldali politikus. Azt is jelezte, hogy arra fogja kérni „a prefektusokat, hogy szisztematikusan fellebbezzenek a közigazgatási fogságból történő bírói szabadlábra helyezés ellen, még akkor is, ha a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya”.

Az új belügyminiszter emellett a vízumpolitikát a kiutasított külföldiek származási országukba történő kitoloncolásához szükséges konzuli engedély kiadásához akarja kötni, s a kérdésben „párbeszédet” kíván kezdeményezni a külügyminiszterrel.

Ez utóbbi lehetőséget előző nap Michel Barnier miniszterelnök vetette fel a nemzetgyűlésben elmondott általános politikai programbeszédében.

Bruno Retailleau elmondta, hogy 2023-ban Franciaország 238 750 vízumot adott ki Marokkónak, de csak 725 konzuli engedélyt kapott a kitoloncolásokhoz. Algéria – mint mondta – 205 853 vízumot kapott, de „csak 2191 állampolgárát fogadta vissza”.

A miniszter bírálta azokat az egyesületeket is, amelyek a fogva tartott illegális bevándorlók jogi és szociális támogatását látják el. Szerinte ezt a feladatot a francia bevándorlási és integrációs hivatalra (OFII) kellene bízni, nem pedig egyesületekre.