Az ukránok harmada már elengedte a Krímet

Az ukránok 42,3 százaléka bízik abban, hogy az Oroszország által elcsatolt Krím-félsziget ha nem is hamarosan, de legalább idővel újra az ukrán állam része lesz – derült ki abból a felmérésből, amelyet két neves szociológiai intézet, az Ilka Kucseriva Alapítvány és a Razumkov Központ végzett, s amelynek eredményét hétfőn tették közzé.

Kép: shutterstock.com

A szociológusok az UNIAN ukrán hírügynökség jelentése szerint előbb azt a kérdést tették fel a résztvevőknek, hogy a Krímnek mely országhoz kell tartoznia. Erre a megkérdezettek 68,9 százaléka válaszolta azt, hogy Ukrajnához. 12,5 százalékuk szerint olyan képződménnyé kell válnia, mint Abházia, Dél-Oszétia vagy a Dnyeszter-mellék, és csak 4,4 százalékuk vélekedett úgy, hogy Oroszországhoz.

42,3 százalék lehetségesnek gondolja azt, hogy a Krím hosszú távon ismét az ukrán állam része lesz. 20,1 százalék szerint ez valószínűleg már nem lehetséges, 15,5 százalék pedig úgy véli, hogy a félszigetet Ukrajna örökre elveszítette. A résztvevők mindössze 5,4 százaléka válaszolta azt, hogy a Krím rövid időn belül ismét Ukrajna része lesz.

Azoknak, akik szerint visszatérhet az elcsatolt terület Ukrajnához, feltették azt a kérdést, hogy szerintük milyen módon. Legfeljebb három lehetőséget jelölhettek meg. A résztvevők 38,8 százaléka szerint ez akkor következhet be, ha változás történik az orosz vezetésben, azaz más lesz Oroszország elnöke. 31,6 százalékuk véli úgy, hogy a szankciók jelentős növelésének és a nemzetközi nyomásgyakorlás fokozásának hatására Oroszország visszaadja a félszigetet Ukrajnának, míg 31 százalékuk szerint a félsziget akkor tér vissza, ha Ukrajnában a reformoknak köszönhetően nő az életszínvonal, ami vonzóvá teszi az országot a Krímben élők számára.

A megkérdezettek 14,4 százaléka arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Krím magától visszatér Ukrajnához a belpolitikai és gazdasági helyzet oroszországi romlásával, 9,6 százalék szerint pedig az ukrán fegyveres erők fogják visszafoglalni a félszigetet.

A felmérést augusztus 16-22. között végezte a két kutatóintézet, 2019 nagykorú állampolgárt kérdezve meg az ország különböző régióiban, kivéve a Krímet és a Donyec-medence megszállt területeit.

Az oroszbarát ukrán elnök, Viktor Janukovics leváltását eredményező kijevi Majdan-tüntetések után Oroszország fegyveres erőket vezényelt a fekete-tengeri Krím félszigetre, ahol 2014 márciusában erős katonai jelenlét mellett népszavazást rendeztetett a terület Oroszországhoz csatlakozásáról. A Krím elszakadását önhatalmúlag kikiáltó, oroszbarát új krími vezetés állítása szerint a referendumon a félsziget lakóinak több mint 96 százaléka támogatta az addig autonóm köztársaságként működő terület elszakadását Ukrajnától.

2014. március 18-án a Kremlben megállapodást írtak alá a félsziget Oroszországhoz csatolásáról, amit rá három nappal az orosz parlament mindkét háza jóváhagyott. A félsziget önhatalmú bekebelezését Ukrajna mellett a NATO, az Európai Unió tagállami, továbbá az ENSZ tagországainak zöme nem ismeri el legitimnek.

Kijev hivatalosan 2014. február 20-tól tekinti Oroszország által átmenetileg megszálltnak a Krími Autonóm Köztársaságot.