Az unió döntései mögött nagyvállalatok érdekei húzódnak
Az új év első adásában Hont András, az Átlátszó újságírója, Kiszelly Zoltán politológus, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója, Megadja Gábor eszmetörténész és Schiffer András ügyvéd voltak Lánczi Tamás vendégei az M1 és a hirado.hu közös hírháttérműsorában, a 48 perc – Házigazda: Lánczi Tamás című műsor csütörtök esti adásában. A beszélgetés egyik fő témája az Európai Unió szankciós politikájának értékelése volt.Lánczi Tamás felidézte, hogy az Európai Bizottság karácsony előtt „győzelmi jelentést” tett közzé az Oroszországgal szemben bevezetett büntetőintézkedésekről, majd az új év elején Guy Verhofstadt liberális belga képviselő már arról posztolt a Twitteren, hogy a kilenc szankciós csomagból egy sem működik. Lánczi Tamás kiemelte, hogy Verhofstadt ettől függetlenül arra a következtetésre jutott, hogy a szankciós politika kudarcát a mindenre kiterjedő korlátozással lehet megváltoztatni.
Kiszelly Zoltán felidézte, hogy a belga politikus által közzétett táblázat szerint az EU-s államok túlnyomó többsége többet kereskedett Oroszországgal 2022-ben, mint egy évvel korábban. A politológus szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy az ázsiai nagyobb államok az olcsón felvásárolt orosz energiahordozókat adja tovább Európában.
Schiffer András úgy fogalmazott, hogy a nyugati államok sajnálatos módon nem a béketárgyalások kikényszerítésére használják fel a szankciókat. Meglátása szerint az unió döntései mögött nagyvállalatok érdekei húzódnak. Mint mondta, a hadiipar, „azon belül pedig az amerikai hadiipar húzza a legnagyobb hasznot” a jelenlegi helyzetből. Schiffer szerint ezen felül az LNG (cseppfolyósított gáz) szállításában érdekelt vállalatok szintén befolyásolhatják az uniós intézményeket.
Hont András úgy látja, az intézményesített Nyugat határmezsgyéjén fekszik az orosz-ukrán konfliktus. Szerinte a nyugati világban két narratíva dominál: erkölcsösökre és erkölcstelenekre osztani a világot, másrészt pedig a biztonságot is garantálni úgy, hogy közben „nem piszkolják be a kezüket”. Az újságíró úgy fogalmazott, a szankciós politika az Európai Unió noÁrja, és így legalább elmondható, hogy az unió „legalább csinál valamit”.
Megadja Gábor – visszautalva Verhofstadt álláspontjára, miszerint a szankciók hatástalanságát csak még több szankcióval lehet kijavítani – a brüsszeli politikusok „nem a logikus következtetést vonják le” a tényekből.
A további részletekről IDE KATTINTVA a Híradó honlapján olvashatnak, az adás felvételét pedig a fenti videón nézhetik meg.
