Az unió tart a balkáni államoktól

Az EU-tagországok illetékes szakminiszterei kedden a francia kormány ellenállása miatt végül nem tudtak megegyezni Albánia és Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről. A kérdés az uniós vezetők csütörtökön kezdődő csúcstalálkozóján is napirendre kerül – hangzott el az adásban.

Bende Balázs, az MTVA külpolitikai tudósítója szerint voltak apró jelek, amik arra utaltak, hogy akadályt gördíthetnek a két ország csatlakozása elé. Úgy vélte, hogy az október végéig hivatalban lévő Juncker bizottság tagjai az új bizottság felállása előtt egy sor ügyben megpróbálják a korábbi álláspontokat bebetonozni.

Véleménye szerint a csatlakozási tárgyalások további halasztásának egyik magyarázata, hogy a legutóbbi bővítés során felvett tagállamok önálló érdekérvényesítésbe kezdtek és szembe mentek a brüsszeli bürokráciával.

„A V4-es országokat már nem lehet rövid pórázon tartani” –

mondta Bende Balázs, aki szerint a régi tagállamok nem szeretnék ezt viszontlátni a balkáni államok esetén is.

Az Európai Bizottság a múlt hónapban nyilvántartásba vett több uniós polgári kezdeményezést. Az egyik ilyenben az európai uniós források felfüggesztésére tesznek javaslatot azokban az országokban, ahol nem érvényesülnek a jogállami normák.

Ezt azt jelenti, hogy az újonnan csatlakozó országok esetében már automatikusan lehetne megvonni forrásokat korrupció esetén.

„Látjuk, hogy a jogállamisági problémákra bármit fel lehet húzni. Innentől fogva ez egy rövid pórázként szolgálhat”

– mondta.

Elmondta, hogy Magyarország teljes mellszélességgel támogatta a nyugat-balkáni országok integrációját. Észak-Macedónia fontos és kiemelt szerepet játszott az illegális bevándorlás megállításában.

Az európai integráció közel 70 éves történetének egyik alapdilemmája volt a bővítés és az integráció elmélyítésének a kérdése. A kettő soha nem ment együtt. Mióta az Európai Unió létezik, mindig a bővítésre szavaztak – mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.

A térségben stratégiai érdekei vannak a világ jelenlegi három legnagyobb globális játékosának: az Egyesült Államoknak, Kínának és Oroszországnak. Fennáll annak a veszélye, hogy ha túl sokáig húzza az időt az EU, akkor a három szereplő teret nyer a Balkánon – figyelmeztetett.

Albánia uniós tagsága kapcsán Nógrádi György egy másik érdekes szálra hívta fel a figyelmet. A francia politika abból indul ki, hogy minden keleti bővítés német érdek és minden déli bővítés francia érdek. A balkáni régió nem hagyományosan francia érdekszféra, Párizs most megpróbál a német érdekeknek keresztbe tenni – fogalmazott.

„Berlin jelenleg a balkáni bővítés mellett van, így most szétvált a német és a francia érdek”

– mondta.

Nógrádi György a csatlakozást hátráltató tényezők között említette az albán maffiát, amely nagy befolyásra tette szert Nyugat-Európában és kiemelte, hogy tíz év alatt egymillió albánt csempésztek ki az országból, akik nyugaton vállaltak feketemunkát.

További probléma forrása lehet, hogy mintegy kétmillió albán él Koszóvóban, 700 ezer Észak-Macedóniában és 120 ezer Görögországban.

Szabó Dávid, a Századvég külügyi igazgatója szerint nagyon komoly biztonságpolitikai előnyöket kínál Észak-Macedónia felvétele az Európai Unióba Magyarország számára. A balkáni ország uniós tagságával kitolódnak az unió külső határai, ami kisebb költséggel is járna.

Gazdasági előnyök is származhatnak az ország uniós taggá válásával. Magyar vállalkozások már most is folyamatosan keresik a piacra lépés lehetőségeit a balkáni országban.

Elmondta, hogy a magyar kormány komoly technikai segítséget nyújt Skopjénak a tárgyalások során és egy későbbi sikeres csatlakozás után ebből profitálhatnának a magyar cégek – fűzte hozzá.

Az Európai Unió eddig rendkívül hatékonynak bizonyult a kétoldali viták kezelésében – fogalmazott a szakértő.

Észak-Macedónia csatlakozásával a Bulgáriával szembeni vitáit is lezárhatja. Mivel Szerbia és Montenegró már megkezdte Brüsszellel a tárgyalásokat a tagságról, a bővítés kitolódása feszültséghez vezethet.

A spanyol, portugál, görög bővítésnél fontos elem volt, hogy a tagság stabilizáló hatással járt a társadalomra, gazdaságra és a politikai rendszerre – fogalmazott a Századvég külügyi igazgatója.

„Ez most is elmondható, de ahogy látjuk a határon túli magyarok esetében is, az EU tagság nem csodaszer. Ha egy ország importálja az etnikai, vallási problémáit, akkor az EU intézményrendszere nem garantálja, hogy ezt elrendezi a nemzeti kormányok helyett”

– monda.

A tárgyalások megkezdése és konkrét határidőhöz kötése egy olyan perspektívát jelenthet a balkáni államok számára, amelyek hozzájárulhatnak a konfliktusok rendezéséhez.

Szabó Dávid szerint a tagság vonzerejét és az EU hitelességét is csökkentené a közvélemény és a politikai vezetők körében, amennyiben a csatlakozási tárgyalások közben szigorítaná a feltételeket az EU.

A szakértő szerint bár lehet, hogy a súlyos történelmi múlt miatt instabilnak tűnhet a térség, de mások számára is vonzó lehet. Minél tovább tart a bővítés elhúzódása, annál inkább realitás lesz Törökország vagy Szaúd-Arábia térfoglalása, pozíciónyerése a térségben. A két ország pénzügyi befektetőként is jelen van a régióban, de az úgynevezett informális befolyásszerzés (soft power) is megfigyelhető.

Pár napja Észak-Macedónia, Albánia és Szerbia közös nyilatkozatot írt alá az Európai Unió alapját képező négy szabadság – az emberek, áruk, a tőke és a szolgáltatások szabad mozgásáról. A mini-Schengennek nevezett kezdeményezéstől első körben azt várják, hogy csökkentse a hosszú várakozási időt a határon. Észak-Macedónia ezért szeretné, ha a másik három balkáni ország – Koszovó, Montenegró és Bosznia-Hercegovina is része lehetne a kezdeményezésnek.

Szabó Dávid szerint üdvözlendő a nyugat-balkáni országok együttműködése, amelyet párhuzamba állított a V4-ek 1990-as években elindított kooperációjával, amikor szintén megnyitották egymás előtt piacaikat.

A teljes beszélgetést erre a linkre kattintva hallgathatják meg.