Az uniónál kiverte a biztosítékot a magyar vétó
Nagy csata folyik az Európai Unióban a nyílt színen, illetve a kulisszák mögött Ukrajna további megsegítésétől, Magyarország megint a viták kereszttüzébe került. Az EU diplomatáit, politikusait nagyon felháborította, hogy Varga Mihály kedden az uniós pénzügyminiszterek brüsszeli találkozóján bejelentette, hazánk nem fogja támogatni az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós mentőcsomagot – derül ki a Politico cikkéből, miután több érintett bizalmasan elmondta ezt a lap újságírójának. A hírek szerint különösen Annalena Baerbock német zöld külügyminiszter van kiakadva. Azt nyilatkozta, Magyarország „pókerjátszmát” folytat, belengetett vétójával nyomást próbál gyakorolni Brüsszelre egy különálló jogállamisági vitában.
Pedig a magyar tárcavezető világosan ismertette hazánk álláspontját. Magyarország azért sem támogatja a segítségnyújtás ilyen formáját, mert rossz tapasztalata van az uniós hitelfelvétellel. A koronavírus-járvány alatt felvett uniós hitelből járó támogatást Magyarország ugyanis azóta sem kapta meg.
Az Európai Bizottság 2023-ban havi 1,5 milliárd eurós, éves szinten legfeljebb 18 milliárd eurós pénzügyi támogatási csomagot javasol Ukrajna finanszírozási szükségleteinek fedezésére. Az uniós bizottság az ehhez szükséges hitel felvételéhez kér felhatalmazást a tagállamoktól. A testület továbbá azt szeretné, ha a felvett hitel mintegy 630 millió eurót kitevő összegű kamatfizetését a tagországok átvállalnák. Ukrajnának a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint havonta 3-4 milliárd euró, azaz átszámítva 1200-1600 milliárd forint kellene ahhoz, hogy fenntartsa az állam működését. Ezen összeg összeállításában Magyarország hajlandó részt venni, hitelfelvételt azonban nem támogat.
A magyar pénzügyminiszter világossá tette, hazánk készen áll Ukrajna további megsegítésére, eddig egyébként több mint egymillió menekültet fogadott, és a háború február 24-i kezdete óta már több mint 31 milliárd forintot fordított a háború sújtotta ország támogatására. Sőt, Magyarország már korábban is jelentős összegekkel segítette Ukrajnát, a háború előtt a makropénzügyi támogatás elfogadásával, az ukrajnai magyar kisebbség erősítésével támogatta a szomszédos országot.
Szijjártó Péter korábban szintén egyértelműen elmondta a magyar álláspontot. Eszerint a külgazdasági és külügyminiszter a hétfői Közép-Európai Kezdeményezés bulgáriai külügyminiszteri találkozóján üdvözölte, hogy az EU újabb támogatási csomagot készít elő Kijev számára, azonban kijelentette, Magyarország jóval régebb óta segíti különböző módokon a szomszédos Ukrajnát azoknál, akik most az ország „legjobb barátaiként tüntetik fel magukat”. Rámutatott, a kormány tíz- és százmillió eurókban mérhető összegeket fordított az ukrajnai egészségügy, oktatás, kulturális intézmények, illetve egyházak támogatására.
„Készek vagyunk a pénzügyi támogatás folytatására kétoldalú alapon, kétoldalú megállapodás alapján Ukrajna és Magyarország között. De biztosan nem fogunk támogatni semmifajta közös európai uniós hitelfelvételt ezen a téren” – közölte.
„Miért? Mert egyszer már megtettük. Támogattuk a közös hitelfelvételt a koronavírus-járvány idején, ez azonban több mint elég volt” – fogalmazott meglehetősen markánsan Szijjártó Péter.
(forrás)
