Kilátásba helyezte az európai uniós támogatások csökkentését a menekültek tagállamok közötti elosztásától vonakodó országoknak az osztrák kancellár egy csütörtöki német lapinterjúban.

Werner Faymann a Die Welt című lapban megjelent interjúban kiemelte, hogy a „szolidaritás nem egyirányú utca”, és aki több pénzt kap az uniós költségvetésből, mint amennyit befizet, nem teheti meg, hogy „egyszerűen lapít”, amikor a menekültek „méltányos elosztásáról” van szó.
    
Aki mégis vonakodik, az „megkérdőjelezi” az uniós költségvetés finanszírozását, és a nettó befizetőknek, köztük Ausztriának „nagyon megnehezíti, hogy továbbra is ilyen sok pénzt fizessenek be” a közös kasszába – tette hozzá az osztrák kancellár.
    
A baloldali politikus arra a felvetésre, hogy már megszületett a döntés a 2014 és 2020 közötti többéves pénzügyi keretről, azt mondta, hogy a keretet jövőre felülvizsgálják, és akkor majd „nagyon alaposan megnézzük”, hogy a „menekültkérdésben” mely tagországok zárkóztak el a szolidaritástól.
    
Hangsúlyozta, hogy a nagy kihívásokra „az egyetlen válasz valamennyi európai szolidáris és közös cselekvése”, és „Európa végét” jelentené, ha kialakulna egy olyan EU, amelyben a tagok csak arra törekednének, hogy „kimazsolázzák” a számukra előnyös dolgokat.
    
Werner Faymann a csütörtöki brüsszeli uniós csúcs előtt az osztrák uniós állandó képviseleten rendezendő úgynevezett mini csúccsal – egy csoport tagország vezetője, az Európai Bizottság elnöke és Törökország miniszterelnöke megbeszélésével – kapcsolatban elmondta, hogy Törökországból 40-50 ezer menekültet lehetne áttelepíteni az Európai Unió területére, de csak akkor, ha leáll a menekültek tömeges, illegális beáramlása Törökország felől.
    
Amennyiben „a határvédelem Törökországgal úgy működik, hogy már csak nagyon kevés menekült érkezik onnan az EU területére, akkor az európaiaknak hajlandónak kellene lenniük arra, hogy behozzanak az EU-ba nagyjából 40-50 ezer embert, legális módon, szoros együttműködésben az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával” (UNHCR) – mondta az osztrák kancellár.
    
Ez csak egy ajánlat, amely akkor teljesíthető, ha a görög-török határon helyreáll a rend – húzta alá Werner Faymann.
    
Arról szó sem lehet, hogy tovább tart a Törökországból Európába irányuló menekülthullám, és az illegális úton érkező menedékkérőkön felül még át is telepítenek menekülteket – tette hozzá.
    
Kiemelte, hogy az UNHCR-rel szervezendő legális programhoz „valamennyi országnak csatlakoznia kellene”. 
    
„Elképzelhető olyan megoldás, hogy amennyiben egy uniós tagország hajlandó közvetlenül Törökországtól átvenni menekülteket, akkor ennek megfelelően kevesebb menekültet kellene átvennie Olaszországtól vagy Görögországtól” – vetette fel Werner Faymann, utalva a 160 ezer menekült uniós tagállamok közötti elosztásáról hozott korábbi döntésekre.

____________________________________________

A külgazdasági és külügyminiszter szerint elfogadhatatlan lenne, ha a bevándorlási válság kezelésével kapcsolatos véleménykülönbség miatt bosszúból el akarnák venni a Magyarországnak szabály szerint járó, az országot megillető uniós forrásokat.

Szijjártó Péter ezt arra reagálva közölte csütörtökön az MTI-vel, hogy Werner Faymann osztrák kancellár a Die Welt című lapban megjelent interjúban kiemelte: „a szolidaritás nem egyirányú utca”, és aki több pénzt kap az uniós költségvetésből, mint amennyit befizet, nem teheti meg, hogy „egyszerűen lapít”, amikor a menekültek „méltányos elosztásáról” van szó. Aki mégis vonakodik, az „megkérdőjelezi” az uniós költségvetés finanszírozását, és a nettó befizetőknek, köztük Ausztriának „nagyon megnehezíti, hogy továbbra is ilyen sok pénzt fizessenek be” a közös kasszába – tette hozzá. A politikus arra a felvetésre, hogy már megszületett a döntés a 2014 és 2020 közötti többéves pénzügyi keretről, azt mondta: a keretet jövőre felülvizsgálják, és akkor majd „nagyon alaposan megnézzük”, hogy „a menekültkérdésben” mely tagországok zárkóztak el a szolidaritástól.
    
Szijjártó Péter mindezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „ha van európai értékekkel és a közös szabályokkal ellentétes álláspont, akkor ez biztosan az”. Az osztrák kancellár félreérti a helyzetet: az uniós források „nem könyöradományok vagy humanitárius támogatások”, hanem járnak a tagállamoknak, köztük a közép-európaiaknak – magyarázta.
    
Emlékeztetett: Magyarország megnyitotta piacát a nemzetközi – alapvetően nyugat-európai – gazdasági szereplők előtt, akik így nagyon sok profitra tehettek szert. Így a régebbi EU-tagállamok is legalább annyit profitálnak a közép-európai országok uniós tagságából, mint ők maguk – mutatott rá.
    
A külügyminiszter szerint ezért elfogadhatatlan, hogy a bevándorlási válság kezelését illető véleménykülönbség miatt bosszúból el akarnák venni a Magyarországot megillető uniós forrásokat.

(MTI)