Az uniós vezetők hallani sem akarnak a washingtoni béketervről
Egyes uniós országok hangosan bírálják azt az amerikai javaslatot, amely a Reuters forrásai szerint területi engedményekre és az ukrán haderő korlátozására kötelezné Kijevet.
A lap forrásai korábban arról beszéltek, hogy Washington jelezte Volodimir Zelenszkijnek: elvárják, hogy Ukrajna a háború lezárása érdekében fogadja el azt, az Egyesült Államok által összeállított megállapodási tervezetet, amely többek között egyes területek feladását és az ukrán hadsereg létszámának csökkentését is tartalmazza. A források úgy fogalmaztak, hogy a kezdeményezés érzékenyen érintené Ukrajnát, különösen most, amikor az orosz erők előretörnek, és Volodimir Zelenszkij kormányát belpolitikai botrányok tépázzák.
Moszkva egyelőre nem tulajdonít különösebb jelentőséget az amerikai kezdeményezésnek. Dmitrij Peszkov azt mondta, nincsenek érdemi egyeztetések, és Oroszország álláspontja nem változott a Donald Trump amerikai elnökkel tartott augusztusi csúcstalálkozó óta. Hangsúlyozta, hogy minden megállapodásnak megoldást kell nyújtania a „konfliktus gyökereire”, amely kifejezéssel Moszkva régóta a saját követeléseire utal.
Az Európai Unió külügyminiszterei brüsszeli ülésükön ugyan nem részletezték a még nyilvánosságra sem hozott amerikai javaslatot, de világossá tették, hogy nem támogatnak Ukrajnára kényszerített engedményeket.
Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy az ukránok igazságos és tartós békét akarnak, amely tiszteletben tartja az ország szuverenitását, és hogy „a béke nem jelenthet megadást”.
A Fehér Ház nem kommentálta a híreket. Marco Rubio amerikai külügyminiszter azt írta, hogy Washington továbbra is olyan terveken munkálkodik, amelyek mindkét fél álláspontját figyelembe veszik, és szerinte a tartós békéhez mindkét fél részéről szükség lesz nehéz, de elkerülhetetlen engedményekre.
Mindeközben egy olyan amerikai katonai delegáció tartózkodik Kijevben, amelyet Dan Driscoll hadügyminiszter vezet, és amelynek tagjai Volodimir Zelenszkijjel is találkoznak. A küldöttség előző este már egyeztetett Olekszandr Szirszkij főparancsnokkal, aki arról beszélt, hogy a béke biztosításának legjobb módja továbbra is Ukrajna légterének védelme, a mélységi csapásmérő képesség erősítése és a frontvonalak stabilizálása.
A fronton eközben egyre súlyosabb az orosz nyomás. Orosz rakétacsapások ismét civileket öltek meg és energetikai létesítményeket romboltak le, miközben egyre közeledik a tél és vele együtt a fagyok. A kelet-ukrajnai Pokrovszk eleste az elmúlt két évben a háború egyik legkomolyabb orosz előretörését jelentené. A jelentések szerint eközben Ukrajna ezer, Oroszország harminc holttestet adott át az ellenfélnek.
Moszkva továbbra is csak akkor hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, ha Ukrajna további területeket ad át, lemond a NATO-csatlakozásról és csökkenti haderejét. Kijev viszont azt mondja, hogy ez megadásnak számítana, és így kiszolgáltatnák az országot egy újabb orosz támadásnak. A Reuters értékelése szerint a Trump-adminisztrációban érzékelhető irányváltás, amellyel immár Moszkva több követelését is átvették, ugyanakkor türelmetlenséggel is párosul: az amerikai elnök nemrég lemondta a Vlagyimir Putyinnal Budapestre tervezett csúcstalálkozót, és szankciókat vetett ki az orosz olajipar kulcsfontosságú szereplőire.
