Az USA kongresszusa szünetet tart, addig sem szavaznak az ukrán segélyről
Hónapok óta blokkolják a republikánusok az Ukrajnának szánt 60 milliárd dolláros hadisegélyt, egyre nagyobb kétségbeesésbe kergetve a két elnököt, Zelenszkijt és Bident. A képviselők most úgy mentek el szünetre, hogy a megegyezés közelében sem járnak – erről ír a Mandiner.Hosszú, kéthetes szünetre mentek az Egyesült Államok kongresszusának képviselői, miután nagy nehezen megszavazták az átmeneti, 1200 milliárd dolláros költségvetést. Ugyanakkor a zárásig továbbra sem sikerült lenyomni a republikánusok torkán, hogy napirendre vegyék a 60 milliárd dolláros ukrán hadisegélyt is magában rejtő csomagot, így Kijev változatlanul csupán a Pentagon ládájában maradt maradék néhány száz millió dollárral tud kalkulálni – olvasható a Mandiner oldalán megjelent írásban.
A két párt között hosszú hónapok óta dúl a harc a kijevi segélyekről
Mike Johnson, a kongresszus republikánus elnöke elmondta: minden erejével azon volt, hogy az ideiglenes költségvetést meg tudja szavaztatni az államapparátus leállásának elkerülése érdekében, ezért egyáltalán nem foglalkozott azokkal a javaslatokkal, amelyek az Izraelnek, Tajvannak és különösen Ukrajnának szánt segélycsomagot is bele akarták venni az átfogó költségvetési szavazásba.
A két párt között hosszú hónapok óta dúl a harc a kijevi segélyekről: a republikánusok (a háttérben Donald Trump vezényletével) mindaddig akadályozni fogják a megszavazását, ameddig garanciát nem látnak arra, hogy az elnök minden anyagi, technikai és erkölcsi segítséget meg nem ad a mexikói határon kialakult, valóban katasztrofális méreteket öltött illegális migráció megfékezésére.
Johnson ezért úgy döntött, saját javaslatcsomagot készít az ukrajnai segélyek ügyében – a késlekedés azt is jelenti, hogy a képviselőház leghamarabb április közepén kezd el újra foglalkozni az üggyel, akkor is csak ötletelés szintjén.
„Számos verziónk van az ügy kezelésére, de mindenekelőtt az Egyesült Államok finanszírozási problémáit kellett megoldanunk. Most, hogy ez sikerült, a figyelmünket ismét Ukrajnára irányíthatjuk”
– mondta, összetörve Zelenszkij elnök gyors megoldásba vetett reményeit.
Az EU nem tudja egyedül felfegyverezni Ukrajnát
Kijev és az Európai Unió többször kifejtette: amennyiben az Egyesült Államok úgy dönt, többé nem támogatja Ukrajnát, az akár az orosz győzelmet is jelentheti: az EU nem tudja egyedül felfegyverezni és az állam működéséhez szükséges elegendő segéllyel ellátni Ukrajnát, az ilyen-olyan hitelek pedig csak ideiglenesen biztosítják a felszínen maradást.
Bár Joe Biden és a két párt szenátusi vezetője lassan fél éve minden eszközt bevet, hogy átverje a kongresszuson a segélycsomagot, a háttérből Donald Trump irányítja a republikánus képviselőházi politikát. A volt (és valószínűleg leendő) elnök többször kifejtette álláspontját: nincs és nem is lesz olyan opció, amely Ukrajna határainak biztonságát előrébb helyezi az Egyesült Államokénál, vagyis ameddig a mexikói illegális migráció kérdését nem rendezik a republikánusok által követelt (kemény és radikális) módon, addig Ukrajna ügyében egy lépést sem hajlandók tenni.
Amennyiben Johnson mint a kongresszus elnöke mégis úgy döntene, hogy szavazásra bocsátja a szenátusi csomagot, a keményvonalas republikánusok még azt is felvetették, hogy elmozdítják a pozíciójából. Könnyen megtehetik: Johnson elődje, Kevin McCarthy ugyanebbe a problémába bukott bele: miután kiderült, hogy megegyezésre törekedett a demokratákkal, saját párttársai puccsolták meg.
Elnök hiányában a kongresszusi törvénykezés leáll, így ebben az esetben addig tartana a szünet, ameddig a republikánusok meg nem szavaznak egy új elnököt – ami ismét hosszú heteket vehet igénybe.
Vance szenátor szerint az Egyesült Államoknak szövetségesekre van szüksége, nem pedig kliensállamokra, ezért éppen ideje, hogy Európa a saját lábára álljon, és ne az USA-t használja mankónak.
Bár az amerikai elemzők szerint Ukrajna március végére kifogyott a védelemhez szükséges eszközökből, így égető szüksége lenne Washington 60 milliárdos felajánlására, ám a törvényhozáson belül még mindig az ötletelés szintjén tart a kivitelezés. Johnson saját tervéről még nem sokat tudni, az sem világos, hogy az eredeti elgondolás szerint egy egységes (tajvani, izraeli, ukrán) csomagot fogadtatna el, vagy a Kijevnek szánt összeget teljesen leválasztaná a többiről, esetleg a Trump-féle vonalat követve még szigorúbb határellenőrzésekhez kapcsolná annak megszavaztatását.
Annyit elárult, hogy nyitott lenne egy olyan megoldás megvitatására, amelyet szintén Donald Trump vetett fel az elmúlt időszakban: az Ukrajnának küldött segélyeket innentől kezeljék kölcsönként.
A republikánus kemény mag némi meglepetésre még erre az ötletre is húzta a száját, mondván: teljesen mindegy, hogyan nevezik az összeget, Ukrajna soha nem fog kölcsönt visszafizetni.
A közvélemény-kutatások szerint eddig a Trump-féle vonal a nyerő
Egy másik, népszerűbb ötlet arra vonatkozik, hogy Ukrajna finanszírozását innentől az orosz zárolt állami vagyon elkobzásával kellene megoldani. Bár a kormány támogatja ezt az elképzelést, a precedens nélküli lépés lehetősége elsősorban az Európai Unióban verte ki a biztosítékot, tartva a lehetséges kellemetlen következményektől.
Okkal: az USA-ban minimális mennyiségű összeg hever az orosz jegybank pénzéből, annak zöme az EU-ban van, ebben az esetben tehát az Egyesült Államok gyakorlatilag megmondaná Brüsszelnek, hogyan oldja meg Washington problémáját. Más tészta az orosz zárolt magánvagyonok esete, amelyet könnyebb lenne elkobozni, ebbe azonban bele kell kalkulálni, hogy az oligarchák perek ezreit indítják majd az USA ellen, és abban az esetben, ha nyernek, az utolsó centig vissza kell fizetni az eltulajdonított pénzüket – kártérítési extrákkal együtt. Ennek ismeretében érthető, hogy a demokraták is elsősorban egy hagyományos, segélyalapú támogatás megszavazásában bíznak.
Amikor a képviselők április közepén ismét munkához látnak, az ötletek újra az asztalra kerülnek. Hogy milyen sebességgel, még nem tudni. Ahogyan azt sem, mikor és milyen körülmények között szavazzák meg az ukrán segélyeket – ha megszavazzák egyáltalán. Kijevnek immár minden nap egyre nagyobb problémát okoz, az orosz légitámadások intenzitása pedig folyamatosan nő. Az Egyesült Államok azonban elnökválasztásra készül, az ukrán támogatás ügye tehát belpolitikai ügy lett. A közvélemény-kutatások szerint eddig a Trump-féle vonal a nyerő: addig nincs segély külföldre, ameddig az amerikaiak a saját határaikon is súlyos fenyegetéssel néznek szembe.
Az eredeti írás a Mandiner oldalán olvasható.
