Fotó: shutterstock.com/Albert_Khachatryan
Hirdetés

A tájékoztatás szerint az ideiglenes intézkedés iránti kérelmében Azerbajdzsán kormánya azt kérte az Emberi Jogok Európai Bíróságától, szólítsa fel Örményországot az azeri területeken lakó- és közterületeket, temetőket és egyéb polgári infrastruktúrát célzó hadműveleteinek leállítására.

Azerbajdzsán ezen kívül az követeli Örményországtól, hogy az általa megszállt azeri területeken állítson le mindenfajta katonai, politikai, pénzügyi és egyéb támogatásokat. Hagyjon fel fegyveres erőinek, katonai felszerelésének és önkénteseinek – Azerbajdzsán szerint zsoldosainak – azeri szuverén területre küldésével. Vonja vissza az Azerbajdzsán területén illegálisan állomásozó fegyveres erőit, továbbá tartózkodni az azeri köztársasággal és állampolgáraival szembeni gyűlöletpolitikától.

A bíróság azt közölte, a kérelmet hamarosan megvizsgálja.

Mint emlékeztettek, Örményország szeptember végén hasonló beadványban fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához, amely kérelemnek a bíróság helyt adott. Megjegyezték, néhány nappal később hozott ideiglenes határozatában a bíróság a civil lakosság veszélyeztetésével járó harcok beszüntetésére szólította fel mindkét országot a hegyi-karabahi konfliktusban.

Korábban írtuk

A határozat szövege szerint mindkét országnak tartózkodnia kell minden olyan intézkedés meghozatalától, különösen a katonai fellépésektől, amely a polgári lakosság jogainak megsértését, illetve életük vagy egészségük veszélyeztetését vonhatja maga után.

Azerbajdzsán és Örményország, a két egymással szomszédos korábbi szovjet köztársaság között a régóta fennálló területi vita miatt tört ki ismét fegyveres konfliktus szeptember 27-én. A túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah 1996-ban kiáltotta ki függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is.