Azerbajdzsán és Örményország megkezdte közös határaik kijelölését
Örményország és Azerbajdzsán megkezdte a vitatott közös határ kijelölését – közölte Nikol Pasinján örmény miniszterelnök brit újságíróknak adott interjújában, amelyet hétfőn közvetít a helyi közszolgálati televízió.„Megkezdtük az Örményország és Azerbajdzsán közti határ kijelölésének gyakorlati folyamatát, amely rendkívül fontos, nem utolsó sorban a biztonsági fenyegetések csökkentése végett”
– fogalmazott Nikol Pasinján.
Mint mondta, a két ország között nem kell új határokat húzni, a Szovjetunió széthullásának idejében megvolt határokat kell visszaállítani.
Pasinján az Európai Unióval fenntartott kapcsolatokról szólva emlékeztetett, hogy Örményország korábbi vezetése írta alá az EU-val az átfogó és kiszélesített partnerségről szóló megállapodást. „A demokrácia terén elért érdemeink kapcsolataink elmélyítését teszik lehetővé. A 2018-as forradalmat követően (amikor Szerzs Szargszján akkori miniszterelnök ellenzéki tömegtüntetések hatására lemondásra kényszerült) mi azt mondtuk, hogy a demokrácia számunkra nem pillanatnyi érték, hanem stratégia” – fogalmazott a kormányfő.
Pasinján kitért arra, hogy hazája „kizárólag védelmi jellegű fegyvereket szerez be”. Megjegyezte, hogy védelmi kiadásaik 15-20 százalékát teszik ki annak, amit Azerbajdzsán költ ilyen célokra.
„Azerbajdzsánnak javasoltuk egy fegyverzetellenőrzési mechanizmus bevezetését, a csapatok tükörintézkedésszerű visszavonását és egy megnemtámadási egyezmény megkötését. Javaslataink érvényben maradnak és a helyzet stabilitását szolgálhatnák különös tekintettel arra, hogy az almati nyilatkozatra támaszkodunk kölcsönös viszonyunkban”
– tette hozzá.
Jereván és Baku viszonya évtizedek óta feszült a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah miatt. A térségben 2020 szeptemberében azeri offenzíva indult; Baku megkísérelte fegyveres erővel visszafoglalni az enklávét és környékét, és sikerült jelentős területeket ismét az ellenőrzése alá vonnia, gyakorlatilag helyreállítva a Szovjetunió felbomlása előtti területi felosztást.
A konfliktus újabb fellángolásának orosz közvetítéssel tető alá hozott tűzszünet vetett véget akkor, de Baku végül 2023-ban katonai úton eldöntötte a kérdést, Pasinján pedig Azerbajdzsán részének ismerte el Hegyi-Karabahot, anélkül, hogy nyilvánosan szót emelt volna az ott élő örmény lakosság ügyében. A százezer főre becsült, többségi örmény lakosság szinte kivétel nélkül Örményországba menekült a területről.
A két szomszédos dél-kaukázusi ország tavaly év végén közös nyilatkozatot adott ki arról, hogy békemegállapodásra szeretnének jutni, de a megbeszélések azonban megtorpantak, főleg olyan kérdések miatt, mint az ezer kilométer hosszú közös – lezárt és megerősített – határ kijelölése.
Pasinján az utóbbi időben már jelezte, hogy hajlandó visszaszolgáltatni örmény ellenőrzés alatt álló azeri területeket. Mindazonáltal Azerbajdzsán is ellenőriz olyan területeket, amelyeket nemzetközileg is Örményország részeként ismernek el.
