Bachelet: Izrael mielőbb vizsgálja ki a meggyilkolt palesztin újságíró ügyét

Az amerikai állampolgársággal is rendelkező Abu Aklát, az al-Dzsazíra katari pánarab televíziós hálózat riporterét május 11-én lőtték fejbe, miközben az Izrael által 1967 óta megszállt palesztin területen, Ciszjordánia északi részén lévő Dzsenín menekülttáborában végrehajtott izraeli katonai razziáról tudósított. A történtek idején sajtó feliratú golyóálló mellényt és sisakot viselt.

Az ENSZ emberi jogi tanácsának ötvenedik ülésszakát megnyitó beszédében a főbiztos kitért az Egyesült Államokban az abortusztörvénnyel kapcsolatban zajló vitára is, leszögezve, hogy a terhességmegszakítás szigorítása emberi jogokba ütközik.

Az alkotmánybíróság szerepét is betöltő amerikai legfelsőbb bíróság várhatóan júniusban dönt az abortuszt jog védelemmel felruházó Roe kontra Wade néven ismert, 1973-as legfelsőbb bírósági döntés felülvizsgálatáról. Amennyiben megváltoztatják a jogi precedenst, az Egyesült Államok 26 tagállamában automatikusan illegálissá válna az abortusz.

Az ukrajnai háború kapcsán Bachelet kijelentette, a borzalmak „nyomot hagynak a jövő generációin is”, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy az Oroszországban tartott háborúellenes tüntetéseken sokakat törvénytelenül vettek őrizetbe, továbbá hangsúlyozta, hogy az országban egyre szigorúbb korlátozásokba ütközik a független sajtó működése.

Az északnyugat-kínai Hszincsiang emberi jogi helyzetére kitérve elmondta, május végi kínai látogatását követően a szervezet új, a látogatás során szerzett benyomásokkal ellátott jegyzéket ad közre a térségről. A dokumentumot közzététel előtt bemutatják a kínai hatóságoknak is, amelyek megtehetik észrevételeiket – tette hozzá.

Hatnapos kínai látogatása során Bachelet személyesen is felkereste Hszincsiangot, ahol nyugati vádak szerint a kínai hatóságok jogsértéseket követnek el az ott élő ujgurokkal és más, zömében iszlám vallású kisebbségekkel szemben. A főbiztos látogatását több nyugati ország – köztük az Egyesült Államok- és nemzetközi emberi jogi szervezet bírálta azzal az indokkal, hogy a kínai hatóságok szabta feltételek mellett nem volt kaphatott hiteles képet a térség emberi jogi helyzetéről.

Bachelet bejelentette azt is, hogy tisztsége augusztus 31-i lejártával nem indul újra a főbiztosi pozícióért.