Bardella csillagösvényen
Novemberben jelent meg a Nemzeti Tömörülés elnökének, Jordan Bardellának „Amit keresek” (Ce que je cherche) című önéletrajzi könyve. Idén győzelemre vitte a francia jobboldal európai parlamenti listáját, és történelmi áttörést ért el az előre hozott nemzetgyűlési választásokon, ahol a francia patrióták közel tizenegymillió szavazatot szereztek. „A politikában minél magasabbra törsz, annál kevesebb az oxigén” – tanúskodik könyvében a francia nemzeti oldal magasra ívelő csillaga, aki eddigi életútjáról, az elmúlt évek belpolitikai eseményeinek kulisszatitkairól és Franciaország jövőjére vonatkozó elképzeléseiről is ír.
A nemzetgyűlési választások óta reális forgatókönyvként lehetett számolni azzal, hogy a következő miniszterelnököt Jordan Bardellának hívják majd Franciaországban. Most megjelent könyvében ő maga is ír erről a várakozásáról: Macron elnöktől egyszer megkérdezte, vajon mire számított, amikor az EP-választások után feloszlatta a Nemzetgyűlést? „Mindenre” – érkezett a válasz. Az önéletrajzi könyv előnyére válik, hogy a kritikusaitól származó vádakkal szemben nemcsak életrajzi motívumokat jelenít meg, hanem érdemi politikai elképzelésekről is olvashatunk. Érthetően nagy érdeklődés és figyelem övezi, hamar a sikerlisták élére került.
A Nemzeti Tömörülés a francia parlament és ellenzék legnagyobb, az emberek támogatását leginkább élvező és akaratukat legjobban megjelenítő erő. A pártot a balliberális-centrista politikai fősodor hatalmi és médiaelitje minden eszközzel próbálja karanténba zárni. Bardella könyvében hosszasan ír a nemzeti és a globalista blokkok között mélyen gyökerező, meggyőződésbeli ellentét természetéről. A pártelnök önmeghatározásában szembehelyezkedik az úgynevezett egészségügyi kordon bal oldalát tömörítő, általa posztnacionalista macronizmusnak és mélenchonizmusnak nevezett szövetséggel. Az ő együttműködésük képezi azt „frontot”, amely összehozta az egymással máskor oly hevesen versengő és ellentmondásos baloldali és liberális szélsőséges programpontokat.
A múlt héten bizalmatlansági indítvány formájában Emmanuel Macron a választások után „megbukott” egy megszorító intézkedéseket tartalmazó költségvetési reformterv következtében. Mivel az alkotmány értelmében egy éven belül nem lehet új választásokat tartani, a francia elnök továbbra is hatalmon maradhat. Bár az elnök megpróbálja elhárítani a felelősséget, egy közvélemény-kutatás szerint az emberek 68 százaléka értene egyet Emmanuel Macron lemondásával.
A könyv azért is értékes, mert miközben segít eligazodni a francia aktuálpolitika rengetegében, időhorizontja túltekint a mindennapi politikai csatározásokon. A szerző nem arra keresi a választ, hogy a közeljövőben milyen politikai alkuk születhetnek, hanem a Franciaország sorsát érdemben befolyásoló, az emberek mindennapjait érintő problémákra kínál megoldást.
Jordan Bardella Párizs egyik legveszélyesebbnek tartott, bevándorlótöbbségű külvárosában nőtt fel. Ott, ahová a rendőrség csak sietve mer kivonulni, nehogy lázadás törjön ki a gyakran terrorizmussal vádolt lakók körében (Bardella akkori lakóhelyéhez közel rejtőztek a 2015-ös párizsi terrortámadások elkövetői). A baloldal a városrészben a legutóbbi választáson négyötödös többséget szerzett, nem kis részben a bevándorlók szavazatainak megnyerésével. Bardella a könyvében ezekből a közvetlen tapasztalatokból merítve hitelesen fogalmazza meg mai politikai helyzetleírását: „Franciaország háborúban áll azokkal, akik tönkre akarják tenni életmódunkat, szabadságunkat és civilizációnkat.”
Egy friss felmérés szerint a franciák 68 százaléka ellenzi Franciaország katonai beavatkozását Ukrajnában. A katonai segítségnyújtást 70 százalék körüli arányban utasítják el a jobboldali és baloldali szavazók egyaránt. Bardella könyvében külön fejezetet szentel a háború kérdésének, amelynek kapcsán Charles de Gaulle örökségét megőrizve kulcsfontosságúnak tartaná a kommunikációs csatornák megnyitását és egy új francia, egyben európai (biztonság)politikai stratégiát sürget. Olyan független Franciaországban hisz, amely együttműködik a jól szervezett és erős nemzetállamokkal, kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekedve Moszkvával is.
Ami Európa versenyképességének helyreállítását illeti, Bardella tisztán látja, hogy a Kína és az Egyesült Államok között zajló versengés következtében véget ért az általa liberális globalizmusnak nevezett korszak. Az új világrendben nem áll Európa érdekében a Párizs és Brüsszel által is alkalmazott, kereskedelmi háborúkat és blokkosodást gerjesztő politika, sokkal inkább a versenyképesség javítására lenne szükség. Bardella szerint napjaink kihívásaira a legjobb válasz a Nemzet, amely kielégíti az emberek civilizációs szükségleteit, és korunk viharjai közepette fontos menedéket nyújt. A patriotizmus és a szuverenitás nem poros nosztalgiaérzetből származnak, hanem az értékekhez való ragaszkodást tükrözik számára.
A könyv plakátjait betiltották a francia pályaudvarokon, Brüsszelben megpróbálták ellehetetleníteni a Magyarország Házban tartott bemutatót. Mindenki előtt nyilvánvalóvá válhatott, hogy a szólásszabadság máskor oly hangos liberális képviselőivel szemben a valódi szabadságot a cordon sanitaire-en innen, a szuverenisták képviselik. Akárcsak Marine Le Pen, Jordan Bardella Magyarország barátja és szoros szövetségesünk. Bárhogyan alakul is Emmanuel Macron utolsó elnöki ciklusa, Franciaországnak, Európának és a globalista elitnek is számolnia kell az egyre népszerűbb Jordan Bardellával. „Én mindenekelőtt a nagyságot keresem: ami nagyszerű, az mindig szép” – ezzel a Napóleontól származó idézettel indítja könyvét a pártelnök. Ma a grandeur nagyítóval keresendő. Bardella ezért a győzelmet keresi. Látja a célokat, és hosszú távra tervez. Készen áll arra, hogy megmentse Franciaországot.
