Valóban a „román Putyin” győzött az elnökválasztáson?
Bárki nyer, a magyarok veszítenek
„Putyin-párti”, „NATO-ellenes”, „Európa-ellenes”. Ezeket a címkéket ragasztják Călin Georgescu politikusra, aki mindenki meglepetésére megnyerte a romániai elnökválasztás első fordulóját. Természetesen van ezekben némi igazság, de aki szerint a jelölt ezért győzött, az nem érti az új idők új szavát és a nemzetközi politika radikális átalakulását.Călin Georgescu tipikus Mi Hazánk-os és Magyar Péter-i szövegekkel győzött a választáson, amelyen az amerikaihoz hasonlóan nem a külpolitikáról, hanem a belső ügyekről és a mindennapok gondjairól szavaztak az emberek, ráadásul királycsinálóként megjelent az új idők egyik új médiuma: a TikTok.
A politikai elit hajlamos a mindennapi valóságon kívül élni, így hát Románia arra ébredt, hogy egy esélytelennek tartott, hírhedt politikus lehet a következő elnöke. Hírhedt, mert pár éve elismerően beszélt a legionáriusmozgalomról (nota bene: 1939-ben a legionáriusmozgalom, a Vasgárda tagjai meggyilkolták Armand Călinescu miniszterelnököt), és azt állította, hogy Ukrajna „kitalált állam”. Emellett bírálta a NATO-t, mondván, hogy úgysem védené meg Romániát, a rakétavédelmi pajzs pedig „a román diplomácia szégyene”. Georgescu kijelentette, hogy Románia „többet nyerhetne a Kínával és Oroszországgal való jobb kapcsolatokkal”, és pozitívan nyilatkozott Putyin orosz elnök személyéről is, mondván, hogy „hazaszerető embernek” tartja. De vajon ennyi elég, hogy Putyin-pártinak bélyegezzék a román és a nemzetközi médiában?
Ha ezen akadnak fenn a román, magyar és nemzetközi elemzők, akkor nem értik, hogy miről van szó valójában. Persze tisztázzuk az elején: magyar szempontból szélsőségesnek számít Georgescu, akit az AUR pár éve miniszterelnöknek is javasolt, majd kizárták a pártból, mert párszor túl szélsőségesen nyilatkozott. Természetesen mi, magyarok semmi jóra ne számítsunk tőle. Beszédes ugyanakkor, hogy a bukott politikai elit és értelmiségi csatlósaik sátánozzák Georgescut, akit meg sem hívtak az elnökjelölti vitára. Romániában nem a föld dübörgött, hanem a nép kiáltott. És a azt kiáltotta, hogy elege volt a posztkommunista establishmentből.
Ismét bebizonyosodott, hogy a közvélemény-kutatók kora lejárt. Romániában sem sikerült megbecsülniük az elnökválasztások első fordulójának eredményét, és minden elemzőnek, politológusnak, polgárnak leesett az álla, hogy befutott két sötét ló: az említett Călin Georgescu (22,95 százalék, 2,1 millió szavazat), aki a Környezetvédelmi Minisztérium főtitkára, majd a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Központjának igazgatója volt, és a liberális, progresszív Elena Lasconi (19,17 százalék, 1,7 millió szavazat). Minden közvélemény-kutató Marcel Ciolacu jelenlegi miniszterelnököt becsülte az első helyre, a második helyezésért harcoltak a többiek. Georgescut 4-5 százalékra mérték.
A román elemzők arról beszélnek, hogy csődöt mondott a régi és az újabb román politikai elit, valamint a titkosszolgálatok is. George Simion, az AUR jelöltje közel 14 százalékot kapott, így a két szélsőséges politikusra a román választok közel 37 százaléka szavazott. Ez példátlan eredmény.
Ebből is látszik, hogy a mostani választás protestszavazás volt, amelyben a románok azt üzenték: a hagyományos politikai pártok kínálata annyira rossz, hogy hajlandók egy rendszerellenes ismeretlenre szavazni, aki a „nép nyelvén” beszél. Cristian Tudor Popescu román elemző egyenesen azt írta, hogy a mesterséges intelligencia győzött a román választásokon, hisz a TikTok-algoritmusok annyira pörgették Georgescut, hogy megnyerte a választást, és azt fejtegette savanyú a szőlő alapon, hogy vajon ki állhat a hátterében.
Persze joggal nevezik TikTok-elnöknek, hiszen ezen a platformon találta meg az utat a szavazóihoz. A román diaszpórában is első lett. Rövid videós TikTok-kampánya nem érte el a közvélemény-kutatók ingerküszöbét. Ahogy Amerikában az új, alternatív média (vagy olyan felület, amelyen politikai tartalmak is megjelennek) ismét eldöntött egy választást vagy legalábbis az első fordulóját. Georgescu az egyik rövid videójában arról beszél, hogy november 24-én nem elnököt választanak a románok, hanem „arról döntenek hogy a történelem melyik oldalán állnak”.
Legnézettebb videóiban Călin Georgescu ilyeneket mond: „A politikusok ígérgetnek, de nem csinálnak semmit”; „A román nép rájött, hogy visszaszerezheti a jogait, visszaszerezheti az életét, a családját, hiszen rengetegen elvándorolnak, egy teljes másik Románia van külföldön”; „80 baniért exportáljuk a gabona kilóját, és megvesszük 3-4 lejért a fagyasztott kenyértésztát. Hogyan lehetséges ez?”; amikor egy műsorban megkérdezték, hogy miért tiszteli Putyint, azzal kontrázott, hogy „miért nem arról kérdeznek, hogy mit gondolok a szegények helyzetéről vagy azokéról, akik eladják az egyik veséjüket, hogy megélhessenek?”. Egy másik interjúban arról beszélt, hogy bárkivel hajlandó lenne tárgyalni, még Putyinnal is, ha szükséges, akit „hazaszerető embernek” tart: „Nem érdekel, hogy kivel kell tárgyalnom. Oroszországgal, Magyarországgal, Kínával […] Az egyetlen dolog, ami fontos, az a béke és a román nép jóléte.”
Populista dumák – mondaná bárki. De vajon valóban azok, vagy az új idők nyelve?
Georgescu retorikája, témái magyar szemmel nézve a Mi Hazánk és Magyar Péter toposzaira hasonlítanak a leginkább, de egyéb téren nem lehet összevetni a magyar és a román helyzetet, hiszen ezeket csak az újsütetű „rendszerellenesség” köti össze; ráadásul senkit se lepjen meg, hogy a román politikai térben a rendszerellenesség ultranacionalizmussal párosul.
De mit kínálna Lasconi? Idén ősszel nyújtotta be az önkormányzatok számának drasztikus csökkentéséről szóló törvénytervezetét a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), amely pártnak elnökjelöltje, Elena Lasconi bejutott az államfőválasztás második fordulójába. A Renew Europe európai frakció progresszív, liberális tagja ugyanannyira nacionalista a saját honában, mint amennyire progresszív külföldön. Az erdélyi, partiumi és bánsági megyéket nem történelmi tájegységenként, hanem a lakosság száma alapján sorolták be a Nyugati, Észak-nyugati és Központi fejlesztési régióhoz, tehát tervezetükkel megszüntetnék a székelyföldi megyéket, és nem a hagyományos régiókhoz kötődő, jól működő közigazgatási egységet hoznának létre, hanem a mostani nyolc fejlesztési régiót alakítanák át olyanokká, amelyeknek közigazgatási hatáskörük van.
Az RMDSZ december másodikán dönti el, hogy támogatja-e bármelyik jelöltet a második fordulóban. Az ultranacionalista, rendszerellenes retorikát használó és mélyromán érzelmekre rájátszó Călin Georgescuval lehetetlen kiegyezni vagy megegyezni – egy ilyen döntéssel a saját szavazói fordulnának el tőle, és fordítva. George Simion, a szélsőségesen nacionalista AUR párt vezére már a tegnap este bejelentette, hogy Georgescut, vagyis a „szuverenista” jelöltet támogatja a második fordulóban. Jó kérdés, hogy az RMDSZ vajon zöld ágra vergődik-e Elena Lasconival, születik-e háttér-megállapodás a második fordulóról, mert valószínű, hogy minden szavazat kelleni fog a progresszív elnökjelöltnek a győzelemhez. Ha bárkivel is, valószínű, hogy Elena Lasconival egyeznek meg, de vajon el tudják-e érni, hogy ne a magyarok kárára „regionalizálják” Romániát? Mert manapság a megyerombolásnak hívják a falurombolást. Romániában most kezdődik a szavazatbegyűjtés ideje, és papírforma szerint Lasconinak lenne nagyobb esélye a győzelemre, de vajon ezek után bízhatunk-e a papírformában?
Ne feledjük: bárki nyeri meg az elnökválasztást, a magyarok veszítenek. De így volt ez tíz évvel ezelőtt is, amikor sokan azt hitték, hogy egy szász származású elnök majd européer lesz, magyarán nem magyarellenes. Az lett. A román állam strukturálisan magyarellenes, ez a program bele van kódolva a működésébe, alapításától fogva. Bárki vezeti, sem az itthoni, sem az erdélyi magyarok nem számíthatnak sok jóra. A december elsejei parlamenti választásokon pedig kiderül, hogy végképp megbukik-e a politikai elit, és hogyan néz ki az új. Egyre közelebb az új sötét kor.