Fotó: shutterstock.com, archív
Fotó: shutterstock.com, archív
Hirdetés

A volt lengyel miniszterelnök, Beata Szydlo, aki társadalompolitikáért felelős kormányfő-helyettesként a vasárnapi európai parlamenti választáson (EP) indult, a legtöbb szavazatra tett szert az összes lengyel jelölt közül.

Az onet.pl német tulajdonú lengyelországi hírportál azt kérdezte tőle: vajon miért nem hatott a „Tusk-hatás”, amikor az ET-elnök az EP-választási kampány végén erőteljesen támogatta a széles lengyel ellenzéki pártszövetséget, az Európai Koalíciót (KE), amelynek a Polgári Platform (PO) is a tagja.

„Donald Tusk ideje a lengyel politikában lejárt” – reagált Szydlo. Utalva arra, hogy az ET elnöke szerepelt az ellenzék lengyelországi választási gyűlésein, megállapította: Tusk valóban erőteljesen bekapcsolódott a kampányba, arra számított, hogy „megváltóként bevonul a fehér lovon”, a lengyelek azonban nem adtak ennek hitelt.

A hírportál azt firtatta, hogy Tusk a KE vasárnapi választási eredménye nyomán, az őszi lengyel parlamenti választás előtt visszatérhet-e a PO élére, leváltva a jelenlegi pártelnököt, Grzegorz Schetynát. Szydlo szerint a PO-nak vannak problémái a pártvezetéssel, mindazonáltal nem hiszi, hogy Tusk „most felelősséget vállalna a megbukott tömörülésért”.

Egy másik keddi interjúban Szydlo úgy látta: a KE választási eredményére hatással volt az, hogy „világnézeti háborút próbált előidézni, és határozottan törekedett a lengyelek megosztására”.

Több lengyel elemző szerint a kormányzó PiS azért győzött az EP-választáson, mert társadalompolitikai és gazdasági témákat állított előtérbe, miközben az ellenzék túlságosan kihegyezte a világnézeti témákat, többek között a nyolc pap pedofil visszaéléseiről szóló, a kampány hajrájában bemutatott dokumentumfilm nyomán.

A decemberben az ET-elnöki posztról leköszönő Donald Tusk visszatérésének kérdését a lengyel belpolitikába több hónapja feszegeti a lengyel sajtó. Felmerült, hogy a politikus indulni fog a 2020-as elnökválasztáson. Az utóbbi időben közzétett felmérések viszont a jelenlegi elnök, Andrzej Duda határozott fölényét jelzik Tuskkal szemben.

Sajtóértesülések szerint nem kizárt, hogy Tusk lerövidítené ET-elnöki mandátumát, és június 4-én, az 1989-es, első, részben szabad lengyel parlamenti választás 30. évfordulója alkalmából Gdanskban esedékes megemlékezésen meghirdetné egy új, Június 4. Mozgalom nevű, a PO szerepét átvállaló tömörülés megalapítását. Egyes kommentárok szerint az ellenzék EP-választási eredménye valószínűvé teszi az ilyen, Schetyna leváltásával egyenértékű lépést. Más vélemények szerint viszont Tusk, az EP-választáson megnyilvánult választói akaratot látván, nem szánja el magát erre a lépésre.

A PO vezetői tagadják, hogy új, Tusk vezette tömörülés jönne létre. Maga az ET-elnök még nem kommentálta az EP-választás lengyelországi eredményeit (a PiS a szavazatok 45,38 százalékával győzött, a KE a voksok 38,47 százalékát nyerte el).

A PiS, hivatkozva az EU megreformálásának fontosságára, valamint az EP-választásnak az őszi lengyel parlamenti választásra való hatására, több elsővonalú politikusát, köztük Szydlót is indította az EP-választáson.

Tusk kedd délután Brüsszelben kommentálta az EP-választás lengyelországi eredményeit (a PiS a szavazatok 45,38 százalékával győzött, a KE a voksok 38,47 százalékát nyerte el).

A KE magasabb eredményt ért el, mint amilyet a felmérések jeleztek, a PiS eredménye viszont „a várhatónál határozottan jobb lett, ezért a kormánypárt elégedett lehet” – mondta Tusk, hozzáfűzve: a PiS „nagyon hatékonyan használta a lengyeleket meggyőző eszközöket”.

„A PiS jelzéseit, hogy »Tusknak vége«, nem túl elegáns bóknak tartom, azt jelzi, hogy gondban vannak” – reagált az ET-elnök a róla szóló kijelentésekre. „A naptár elég pontos, megbízatásom az EP-választást követően ér véget, ez határozza meg a szerepemet” – mondta. „Nem erőltetem majd a saját szerepemet, tanácsaimat, amennyiben valaki úgy találja, hogy nincs rám szükség” – jegyezte meg.