Csaták zajlanak az új Európai Bizottság összetétele körül
Beindul a brüsszeli kidobós
Pillanatokon belül kiderülhet, melyik tagállamnak milyen feladatot szán az új Európai Bizottságban Ursula von der Leyen. Egy biztos: az Európai Parlament nem fogja megkönnyíteni a várhatóan decemberben felálló testület helyzetét. De mit jelent mindez Magyarországnak?
Sűrű hónapok következnek Brüsszelben, elkezdhetik ugyanis felállítani az új Európai Bizottságot, ami egészen biztosan nem lesz sétagalopp. Mielőtt rátérnénk a következő időszak menetrendjére, illetve hogy milyen nevek is vannak a kalapban, érdemes felidézni, mely tényezők határozzák meg az új bizottság összetételét.
A júniusi európai parlamenti választásokat követően az uniós állam- és kormányfők által alkotott Európai Tanács szavazott az Európai Bizottság és maga a tanács elnöki posztjáról, valamint a szintén a bizottsághoz tartozó uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő személyéről. A bizottság vezetésére egy második ötéves ciklusra ismét német néppárti (EPP) Ursula von der Leyent jelölték a tagállami vezetők, a tanács élére két és fél évre António Costa volt portugál szocialista kormányfő került, az új főképviselő az észt liberális Kaja Kallas lett, hazája akkori kormányfője. Ursula von der Leyennek az Európai Parlament jóváhagyására is szüksége volt, később ott is megszavazták.
Nem volt túl valószínű, hogy elbukjanak a jelöltek, ugyanis a néppártiak, a szocialisták és a liberálisok teszik ki továbbra is az uniós vezetők többségét. Vitától mentes azért nem volt a tanácsi szavazás, Orbán Viktor magyar miniszterelnök mellett olasz kolléganője, Giorgia Meloni is kifogásolta, hogy az előbbi hármas alighanem még a választás előtt leboltolta egymás közt a csúcspozíciók elosztását. Végül Von der Leyenre egyedüliként Orbán Viktor szavazott nemmel (Kaja Kallas esetében tartózkodott, António Costát pedig támogatta). A kormányfő ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy Ursula von der Leyen Európai Bizottságának teljesítménye az elmúlt öt évben harmatgyenge volt, a zöldátállás, az ipar, az ukrajnai háború és a migráció ügyében is kudarcos. Megjegyezte, hogy a bizottság elnökét egyébként nem politikai ellenfélnek, hanem az európai vezetők és polgárok alkalmazottjának kell tekinteni, hiszen neki azt az irányt kell végrehajtania, amit az uniós állam- és kormányfők meghatároznak.
Az első, tanácsi szavazás szempontjából a választások eredménye valóban nem meghatározó – hiszen attól nem változik meg a tanács összetétele –, de azért célszerű lenne figyelembe venni, hiszen a továbbiakban a parlamenten múlik a bizottság sorsa. Márpedig a júniusi EP-választás eredménye nem erősítette meg a néppárti–szocialista–liberális hármas dominanciáját. A Néppárt nyert, de a szocialista (S&D) és a liberális (Renew) is kisebb frakciót tudott csak alakítani a korábbinál. Megerősödtek viszont a Néppártól jobbra álló erők – figyelembe véve egyébként az EPP folyamatos balratolódását, könnyen tőlük jobbra találja magát az ember. A már említett tanácsi szavazáskor a Giorgia Meloni által vezetett Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) volt a harmadik legnagyobb csoport az Európai Parlamentben, de ennek nem örülhetett sokáig, ugyanis a Fidesz, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és az Andrej Babiš volt kormányfő által vezetett cseh ANO életre hívta a Patrióták Európáért (PfE) szövetséget, ami végül letaszította a dobogóról a reformkonzervatívokat (akik vesztettek is tagokat a patrióták javára). Mindazonáltal a parlamenti szavazást is túlélte Ursula von der Leyen.
Delphine Colard európai parlamenti szóvivő közlése szerint Ursula von der Leyen szerdán reggel tájékoztatja a parlamenti frakciók vezetőit a leendő uniós biztosok nevéről és portfóliójáról. A következő időszakban – várhatóan október közepétől kezdve – a parlamenti szakbizottságok fogják meghallgatni a biztosjelölteket, ez pedig korántsem csak formalitás. Ha a szakbizottságot nem győzi meg a jelölt, az Európai Bizottság elnöke új nevet kér a tagállamtól, hiszen végül a parlament az egész testületről szavaz, és ha játékban marad olyasvalaki, akit a képviselők nem akarnak, akkor az egész bizottság egy vaskos nemet kaphat.
Egy múlt héten kiszivárgott dokumentum szerint, amiről a Euronews számolt be, Ursula von der Leyen pártcsaládja, az Európai Néppárt kaphatja a meghatározó pozíciókat a következő Európai Bizottságban, míg a szocialistáknak és a liberálisoknak csak „morzsák” jutnak. A portál úgy tudja, a foglalkoztatás és lakhatás – amikre nagyon pályázik a baloldal – az osztrák és a horvát biztoshoz kerülhet, akik mindketten néppártiak, utóbbi ráadásul az egészségügyi vagy szociális ügyeket is megkaphatja. Az osztrák jelölt neve egyébként a szintén jó fogásnak számító versenyjognál is felmerült.
Ami a szocialistákat illeti, a spanyol jelölt a digitális zöldátállásért felelős ügyvezető alelnök lehet, de más párttársainak szerényebb feladatokkal kell beérnie, Málta például az „egyenlőség és intergenerációs ügyeket” vagy a halászatot kaphatja, és Dánia számára se nagyon kecsegtető a klímaváltozás portfólió, amiről leválasztanák az energiát és környezetvédelmet. A szocialisták amúgy jó eséllyel keménykedni fognak a meghallgatásokon, a Politico szerint ugyanis csalódottak, amiért a luxemburgi kormány nem indítja újra Nicolas Schmit foglalkoztatásért felelős biztost, aki egyébként a szocialista pártcsalád, a PES csúcsjelöltje volt az idei EP-választáson.
A Románia által jelölt, szintén szocialista Roxana Mînzatu a gazdasági portfólióval már sokkal jobban járhat, ami a Euronews szerint alighanem jutalom azért, mert Bukarest egy nőt jelölt a bizottságba. Ez azért szempont, mert Ursula von der Leyen ismét előállt azzal a hamvába holt kéréssel, hogy minden tagállam egy nőt és egy férfit jelöljön a testületbe. A tagállami kormányokat egyébként kevéssé hatotta meg a kvóta, mindössze kilencen neveztek meg női biztosjelöltet. Ursula von der Leyen most több kormányt is próbál rávenni, hogy jobb portfólióért cserébe hívják vissza férfi jelöltjüket.
A kiszivárgott dokumentum szerint Franciaország, Spanyolország és Olaszország is kaphat ügyvezető alelnöki széket. Emmanuel Macron francia elnök ugyan nemrég jobbközép kormányfőt nevezett ki Michel Barnier személyében, de ő maga a liberális pártcsaládot erősíti, ahogy biztosnak is újból Thierry Bretont jelölte. Az olasz alelnökség inkább az ország, mintsem Giorgia Meloni jobboldali pártcsaládja jelentőségének szól, mindenesetre ha igazak a hírek, nem maradt jutalom nélkül, hogy az olasz kormányfő végül némi zúgolódás után mégsem szavazott Ursula von der Leyen ellen. Giorgia Meloni egyébként nem tette meg azt a szívességet a német politikusnak, hogy egy könnyebben eladható, semleges technokratát jelöljön – pártja politikusát, Raffaele Fitto volt EP-képviselőt és jelenlegi minisztert küldte csatába, amin a liberálisok és a szocialisták természetesen fel is háborodtak.
A dokumentum szerint a bizottságban arra számítanak, hogy a képviselők nem fogják támogatni a magyar jelöltet, Várhelyi Olivért. Ennek nyilvánvalóan politikai, nem pedig szakmai okai lehetnek, hiszen a jelenleg szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős magyar biztos egész karrierje az európai uniós ügyekhez kötődik. Biztosi kinevezése előtt nyolc évig a magyar Állandó Képviselet helyettes vezetője, majd vezetője, előtte három évet az Európai Bizottságnál töltött, de a megelőző több mint egy évtizedben is minden szakmai tapasztalata releváns. A Euronews úgy tudja, a magyar kormány alternatív jelöltje Győri Enikő fideszes EP-képviselő lehet. A 2019-es EP-választás után egyébként nem Várhelyi Olivér volt az első jelölt, az Európai Parlament ugyanis első körben nem engedte át Trócsányi László volt igazságügyi minisztert és EP-képviselőt.
Ezzel kapcsolatban Gál Kinga, a Fidesz–KNDP európai parlamenti delegációelnöke múlt héten az Indexnek azt nyilatkozta, az még nyitott kérdés, hogy Magyarország milyen biztosi portfólióra számíthat. Úgy fogalmazott, „Várhelyi Olivér egy komoly rálátással és elképzelésekkel bíró szakember, aki hozzájárult az európai együttműködés erősítéséhez, és kulcsszerepet játszott abban, hogy az unió bővítési politikája újra lendületet kapott. Büszkék lehetünk az eddigi munkájára, és bízunk benne, hogy újra biztos lesz. Számíthat a támogatásunkra.”. Hozzátette viszont azt is, hogy „ismerve az Európai Parlament működését és tudva, hogy a legtöbb döntés politikai meccsek kérdése, biztos, hogy Várhelyi Olivérnek nem lesz könnyű meghallgatása, nem fog meglepetést okozni, ha az EP-képviselők megalapozatlan politikai támadásaival kell szembenéznie”. Megjegyezte, Várhelyi Olivér személyében „jól felkészült és politikai csatákban edzett biztosjelöltünk van”.
Ursula von der Leyen többször is azt ígérte, hogy november elsejével felállhat az új Európai Bizottság, de a sajtóban nyilatkozó európai parlamenti döntéshozók közölték, nekik egyáltalán nem sietős, szóval sokkal valószínűbb a decemberi kezdés. A német bizottsági elnöknek ez mindenképpen blama, ugyanakkor cseppet sem meglepő, hiszen a parlament évek óta arra törekszik, hogy növelje saját befolyását, ezért szívesen tör borsot a bizottság és a tanács orra alá. A képviselők egyik sérelme, hogy a 2019-es választáskor lényegében automatizmusként kezelték, hogy a győztes pártcsalád csúcsjelöltje – adott esetben Manfred Weber néppárti frakcióvezető – lesz az Európai Bizottság következő elnöke, csakhogy a szerződésekben sehol sincs leírva ilyen automatizmus, Manfred Webert pedig ki is golyózta a tanács. Ugyan Ursula von der Leyen is német és néppárti, az alulmaradt bajor politikus nem egykönnyen nyelte le a békát, évekkel később is Orbán Viktort és Emmanuel Macront kárhoztatta, amiért nem lett bizottsági elnök.
