Bejelentette lemondását a japán miniszterelnök

Az NHK japán állami televízióban élőben közvetített beszédében Abe elmondta: nem akart zűrzavart okozni azzal, hogy váratlanul mond le, de fekélyes vastagbélgyulladása kiújult, és további romlással fenyeget. A 65 éves miniszterelnök aláhúzta: nem akarja, hogy egészségi állapota kihasson politikai döntéseire. Abe az elmúlt napokban sokat tartózkodott kórházban.

„Fájdalmas érzés, hogy távoznom kell, mielőtt elértem volna céljaimat” – hangsúlyozta a kormányfő.

Hozzátette: nem nyilatkozik lehetséges utódjelöltjeiről, de a következő miniszterelnök egyik legnagyobb feladata az lesz, hogy folytassa a koronavírus elleni küzdelmet. Abe emellett reményét fejezte ki, hogy utódja befejezi munkáját, és felülvizsgálja az ország túl pacifistának tartott alkotmányát. Abe Sindzó szerint a második világháborút követően az Egyesült Államok által Japánra oktrojált alkotmány nem illik egy független országhoz.

A leköszönő miniszterelnök jelezte: folytatja politikai karrierjét, és indulni akar a következő választáson.

Abe mandátuma 2021 szeptemberében járt volna le. Most megerősítette, hogy addig marad a kormány élén, amíg pártja élére új vezetőt nem választanak. Japánban a kormányzó párt elnöke adja a miniszterelnököt, de személyét a parlamentnek is el kell fogadnia. A lehetséges jelöltek között van Isiba Sigeru volt védelmi miniszter, Kisida Fumio egykori külügyminiszter, Kono Taro védelmi miniszter, Szuga Josihide kormányszóvivő és Nisimura Jaszutosi, a gazdasági fellendülésért felelős miniszter, aki egyben a koronavírus-járvány elleni küzdelemért is felel.

A kormányfő lemondása meglepetést okozott mind pártján belül, mind a pénzpiacokon.

Abe volt Japán legfiatalabban hatalomra került és leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke. Ő volt az első japán kormányfő, aki a második világháború után született. A Liberális Demokrata Párt politikusa 2006 és 2007 között vezette először az országot, majd 2012-ben újra őt választották miniszterelnöknek.

Kormányzásának mérlege vegyes: abenomics névre keresztelt gazdaságpolitikája visszaadta a reményt, hogy évtizedek deflációja és stagnálása után a fellendülés időszaka következhet Japánban. Emellett Abe megnyitotta országát a turizmus előtt, ami sok pénzt jelentett Japánnak. Azonban a miniszterelnököt sokan bírálták azért, mert egyenlőtlenül osztotta el az elmúlt évek gazdasági nyereségeit. A virágzásnak tavaly a koronavírus, az adóemelés és az amerikai-kínai kereskedelmi háború véget vetett, és a szigetország recesszióba süllyedt. Emellett Abe hivatali idejét mutyizás és botrányok tarkították, és sokan a tokiói kormánynak a járványra adott válaszait is bírálták.