Beláthatatlan következményei lesznek, ha Belgium ma beadja a derekát
Az Európai Bizottság pénteken megpróbálja eloszlatni a belgák aggályait azzal a tervvel kapcsolatban, amelynek célja, hogy mintegy 140 milliárd eurós kölcsönt nyújtson Ukrajnának – részben befagyasztott orosz állami vagyon felhasználásával. A brüsszeli elképzelés azonban egyre nagyobb ellenállásba ütközik, elsősorban Belgium részéről, ahol a kormány jogi és pénzügyi kockázatoktól is tart.
A Politico értesülései szerint a Bizottság pénzügyi és költségvetési főosztályainak vezetői pénteken személyesen próbálják meggyőzni Bart De Wever belga miniszterelnököt arról, hogy a konstrukció nem megy szembe hazája érdekeivel. A tervezett hitel három évre biztosítana pénzügyi mozgásteret Kijev számára, amely jelenleg hatalmas, mintegy hatvanmilliárd dolláros költségvetési hiánnyal küzd, a hadikiadásokat nem számítva.
A terv lényege, hogy olyan orosz állami pénzeszközöket fagyasztanának be, amelyeket a brüsszeli székhelyű Euroclear pénzügyi központ kezel, és azokat fedezetként használnák fel az Ukrajnának nyújtandó hitelhez. De Wever azonban attól tart, hogy amennyiben a háború lezárul, akkor Oroszország jogi úton követelné vissza a vagyonát, és Belgiumot kártérítési kötelezettség terhelné. A belga kormány ezért több mint 170 milliárd euró értékű garanciát kér a tagállamoktól, amelyet szükség esetén azonnal lehívhatna.
A Bizottság gazdasági biztosa, Valdis Dombrovskis Szófiában tett nyilatkozatában igyekezett megnyugtatni a belga felet. Azt mondta, az unió jogászai minden lehetséges jogi kockázatot alaposan megvizsgáltak, és azok szerintük „kezelhetők”. Hozzátette, Belgium számára külön pénzügyi garanciát biztosítanának, ha az orosz fél mégis pert indítana ellenük. Dombrovskis ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy sürget az idő: ha a folyamat elhúzódik, az veszélybe sodorhatja az egész konstrukciót, mivel
Ukrajna tavaszra kifogyhat a pénzből, és az IMF támogatása is az uniós hitelre épül.
A belga miniszterelnöknek azonban nemcsak Brüsszelben, hanem saját hazáján belül is komoly problémákkal kell szembenéznie. Kormánya feszült tárgyalások közepette próbál tízmilliárd eurót lefaragni a költségvetési kiadásokból, miközben a koalíció több határidőt is elmulasztott a megállapodásra. De Wever csütörtökön VI. Fülöp királytól karácsonyig kapott haladékot, hogy a kabinet végre elfogadja a költségvetést – ez lenne az utolsó lehetőség a megegyezésre.
Ha Belgium végül beadja a derekát, a Bizottság a következő hetekben terjesztené elő hivatalosan a jogszabálytervezetet. A tervek szerint az Európai Parlamentnek is beleszólási joga lenne a folyamatba, ami jelentősen elhúzhatja a tervezet elfogadását, és veszélyeztethetné azt, hogy Kijev még április előtt megkapja az elképesztő összeget. Az unió célja az, hogy a tagállamok minimum az elkövetkező két évre nemzeti garanciát nyújtsanak a kölcsönhöz, amelyet később, 2028-tól az unió központi költségvetése vehetne át.
A döntés azonban politikailag sem egyszerű: több, Oroszországgal nem ellenséges ország – köztük Magyarország és Szlovákia – fenntartásokat fogalmazott meg az újabb szankciókkal kapcsolatban. Brüsszel ezért egy jogi kiskapu lehetőségét is vizsgálja, amely lehetővé tenné, hogy az orosz állami vagyont addig befagyasztva tartsák, amíg Moszkva nem fizet jóvátételt Ukrajnának. Ennek hiányában ugyanis az uniós szankciókat félévente egyhangúlag meg kell hosszabbítani, a zárolás megszűnése pedig automatikusan arra kötelezné az Eurocleart, hogy a pénzeket visszautalja az orosz félnek.
A brüsszeli elképzelés így nemcsak politikailag, hanem jogilag és pénzügyileg is rendkívül kockázatos, hiszen precedenst teremthet a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokban, és a tagállamokra háríthatja a veszteségeket.
