Berlin, Varsó és Stockholm válaszlépéseket helyezett kilátásba
Németország, Lengyelország és Svédország egyaránt tiltakozott amiatt, hogy Oroszország pénteken német, lengyel és svéd diplomatákat utasított ki. Mindhárom ország válaszlépéseket helyezett kilátásba.Az orosz külügyminisztérium arra hivatkozott, hogy az érintett személyek nem engedélyezett tüntetésekben vettek részt.
Angela Merkel német kancellár szerint minden jogi alapot nélkülöző lépés volt kiutasítani európai diplomatákat Oroszországból, és a döntés ismét megmutatta, hogy „nagyon távol áll a jogállamiságtól” mindaz, ami Alekszej Navalnij ellenzéki politikus ügyében zajlik Oroszországban.
A német kancellár Emmanuel Macron francia államfővel a német-francia védelmi és biztonsági tanács ülése után tartott tájékoztatón kiemelte, hogy Németország fenntartja a válaszlépések jogát.
Németország készen áll megtorló intézkedéseket tenni, az orosz eljárásnak megfelelően ugyancsak személyek ellen. Ugyanakkor diplomáciai kötelességének tekinti az Oroszországgal folytatott párbeszéd lehetőségének megőrzését, mert Moszkva együttműködése nélkül nem lehet megoldani a nemzetközi közösség egy sor súlyos gondját – fejtette ki Angela Merkel.
Emmanuel Macron szintén elítélte az orosz vezetés lépését, és hangsúlyozta, hogy Franciaország szolidaritást vállal a Moszkva döntésével sújtott országokkal.
A lengyel külügyi tárca közölte: Varsó kész megfelelő válaszlépéseket tenni, amennyiben Moszkva nem vonja vissza a Szentpéterváron akkreditált lengyel diplomata kiutasításáról szóló döntését. Ezt megelőzően a minisztériumba bekérették Oroszország varsói nagykövetét
A varsói külügyminisztérium honlapján közzétett közleményben viszont kiemelték: a lengyel diplomata „kizárólag a diplomáciai státuszából eredő, a (diplomáciai kapcsolatokról szóló) bécsi konvencióval összhangban lévő szolgálati feladatait teljesítette”.
Hangsúlyozták: a lengyel fél „elvárja, hogy az orosz hatóságok visszavonják téves döntésüket”, máskülönben Lengyelország „fenntartja magának a megfelelő lépések megvalósításának lehetőségét”.
A lengyel külügy sajnálatát fejezte ki az orosz hatóságok magatartása miatt, mivel ez a két ország közötti kapcsolatokban „fennálló válság további mélyítését okozza”.
Svédország ugyancsak elítélte diplomatája kiutasítását Oroszországból, azt állítva, hogy Stockholm „határozottan visszautasítja azokat az orosz állításokat, amelyek szerint a diplomata tüntetéseken vett részt Oroszországban”.
„A külügyminisztérium ezt teljességgel megalapozatlannak tartja, és ezt Oroszország tudomására adtuk” – nyilatkozta Linn Duvhammar svéd külügyi szóvivő. Duvhammar nem zárta ki, hogy Stockholm hasonló módon fog eljárni. Hangsúlyozta: Svédország „elítéli az orosz lépést, és fenntartják a jogot arra, hogy megfelelő választ adjanak”.
A nemkívánatosnak nyilvánított személyek számáról a moszkvai kommünikében nem tettek említést, a Rosszija 24 hírtelevízió ugyanakkor úgy értesült, hogy mindhárom ország részéről egy-egy diplomata státusú munkatársról van szó. A külügyminisztérium szerint a három érintett a szentpétervári svéd és lengyel főkonzulátus, illetve a moszkvai német nagykövetség alkalmazottja volt.
