Besúgással vádolják a Román Nemzeti Bank elnökét
A román hírhedt kommunista titkosszolgálatnak, a Securitaténak az irattárát vizsgáló bizottság azzal vádolta meg Mugur Isarescut, a Román Nemzeti Bank (BNR) harminc éve funkcióban levő elnökét, hogy 1989 előtt együttműködött a kommunista titkosszolgálattal és jelentéseket írt külföldi diplomatákról.
Az átvilágító bizottság már június első felében meghozta az erről szóló döntését. Megállapította, hogy Isarescu együttműködött a Securitatéval, egyben arra kérte a bukaresti ítélőtáblát, állapítsa meg ezt a tényt, ugyanis a román törvények szerint ez az átvilágítási eljárás. A bíróságon a per még nem kezdődött el.
Az ítélőtábla csütörtökön hozta nyilvánosságra a vádiratot. E szerint az átvilágító bizottság megállapította a rendelkezésére álló anyagokból, hogy Isarescu Manole fedőnév alatt jelentéseket írt a Securitaténak 1979 és 1989 között. Úgynevezett hálózatot támogató személyként használták, majd 1986-ban már a Román Kommunista Párt is beleegyezett a beszervezésébe.
Az átvilágító bizottság két, kézzel írt jelentésre hivatkozott, az egyik 1985-ből, a másik 1987-ből származik. Ezekben a nemzeti bank későbbi vezetője többek között diplomatákról is jelentett, akik elégedetlenek voltak a nyolcvanas években tapasztalható fűtési gondok miatt, hiszen a Romániában akkor meglehetősen nagy szegénység volt, hiány volt alapvető szükségleti cikkekből és a közműszolgáltatások is akadoztak. Israescu egy másik jelentésben azt írta valakiről, hogy elégedetlen volt a társadalmi helyzettel, a tömegközlekedéssel, a fűtési és élelmiszerellátási gondokkal, a televízióban sugárzott adásokkal. Az átvilágító bizottság szerint ezek a jelentések kimerítik a besúgást, hiszen az érintettek a román hatóságok látókörébe kerülhettek.
Isarescu múltjáról már három évvel ezelőtt is cikkezett a román média, akkor a Pressone.ro oknyomozó hírportál azt írta, hogy a BNR elnöke állítólag a román külföldi hírszerzés beszervezett embere volt rendszerváltozás előtt és után is. Isarescu ezzel kapcsolatban nem nyilatkozott. Isarescu a román világgazdasági intézetben dolgozott kutatóként, ebből a pozíciójából eredően került kapcsolatba külföldi diplomatákkal.
1990-ben lett a jegybank elnöke, s ezt a tisztséget egy évi megszakítással – 1999 decemberétől 2000 decemberéig miniszterelnök volt – azóta is betölti.
Tavaly Traian Basescu jelenlegi európai parlamenti képviselőről és volt államelnökről derült ki, hogy Petrov név alatt jelentett a Securitaténak. Basescu 2004 és 2014 között volt Románia elnöke. Őt többször is átvilágították, hiszen számos választott tisztséget betöltött a helyi és a központi közigazgatásban, törvényhozó is volt, de akkor az átvilágító bizottság nem talált róla elmarasztaló iratokat.
A román média emlékeztetett, hogy a Securitate utóda, a Román Hírszerző Szolgálat mai napig sem adott át minden aktát az átvilágító bizottságnak, így ennek munkája meglehetősen szelektív a hiányzó vagy hiányos akták miatt. Ez hitelteleníti a grémium munkáját, amelyet az elmúlt harminc évben inkább politikai leszámolásra használtak, mint valódi átvilágításra, múltfeltárásra – vélik román elemzők.
