Betiltották a német birodalmi hadilobogó használatát
Markus Söder bajor miniszterelnök betiltotta szombaton a szélsőjobbhoz és más antidemokratikus csoportokhoz köthető német birodalmi hadilobogó használatát a tartományban.
Arról a német birodalmi hadilobogóról (Reichskriegsflagge) van szó, amely az 1871 és 1918 közötti második Német Birodalom idején volt hivatalos, és amelyre a leginkább gondolnak ma az országban a szó hallatán: fehér alapon fekete kereszt, középen a birodalmi sassal.
Intézkedése indoklásául Söder elmondta az általa vezetett Keresztényszociális Unió (CSU) párt online konferenciáján, hogy a lobogót szélsőséges elemek tették magukévá a német társadalomban. „Ezzel a lobogóval fejezik ki a demokrácia elutasítását, a távolságtartást tőle. Nem hagyjuk, hogy szélsőjobboldali szélsőségesek eltérítsék szabad demokráciánkat” – mondta. Egyúttal hadat üzent az összeesküvés-elméletek szövőinek, a nyílt és rejtett neonáciknak, akik – mint mondta – a koronavírus-járvány elleni védekezés elutasításának örve alatt támadják a demokráciát.
A lobogót az utóbbi időben gyakran lehetett látni olyan tüntetéseken, amelyeken a járványügyi korlátozások ellen tüntettek emberek. Saját zászlajának nyilvánította azt a Birodalmi Polgárok Mozgalma (Reichsbürgerbewegung), amely elutasítja a modern Német Szövetségi Köztársaság legitimitását. Ezek miatt a társadalomban vita kezdődött a lobogó jelentőségéről. A múlt héten az északnyugat-németországi Brémában már betiltották a jelképet.
A német társadalom továbbra is küzd a szélsőjobboldali, antidemokratikus elemek alkotta zárványokkal, amelyek egyebek között a rendőrségen és a hadseregen belül is megtalálhatók – jegyezte meg a dpa hírügynökség. Az AP pedig arra emlékeztetett, hogy az utóbbi években számos antiszemita, idegengyűlölő, neonáci indíttatású támadás, gyilkosság történt.
Éppen szombaton emlékeztek meg az országban a müncheni Oktoberfesten 40 évvel ezelőtt történt neonáci öngyilkos pokolgépes merénylet áldozatairól. Egy betiltott szélsőjobboldali csoporttal szimpatizáló diák, Gundolf Köhler 12 másik ember halálát okozta, köztük három gyerekét, több mint kétszázan pedig megsebesültek. A hatóságok sokáig úgy vélték, hogy a Köhler személyes sértettségből, ideológiától mentesen cselekedett, de nemrég kiderült, hogy szélsőjobboldali nézetei voltak.
Markus Söder a müncheni megemlékezésen bocsánatot kért az áldozatok családtagjaitól és a túlélőktől amiatt, hogy az első nyomozás rossz következtetésre jutott. FrankWalter Steinmeier államfő is beszédet mondott, és kijelentette: a szélsőjobbnak mély gyökerei vannak a német társadalomban.
