Betiltva, bezárva, kiszorítva

– Miért volt szükség az erőszakos ukránosításra?

– Tudni kell, hogy 1991, vagyis az ország függetlenné válása után is az orosz maradt a meghatározó kulturális nyelv Ukrajnában. Ezért megpróbálták javítani az ukrán nyelv helyzetét az orosszal szemben, elsősorban az ukrán nemzeti öntudat és a kulturális örökség megőrzésével. Csakhogy a vezetés idővel átesett a ló másik oldalára! Azaz az orosz nyelvhez való felzárkózásból hamarosan az orosz nyelv kiszorítására való törekvés lett. Kényes fordulat, mert az ukrán lakosság jelentős, ezen belül a városiak nagy része a hétköznapi kommunikációban, de a legtöbb helyen a magánéletben is az oroszt használta. Ez egyébként számos egykori szovjetköztársaságra jellemző volt. A jelenség ma is okoz problémákat, de olyan súlyos konfliktus, mint Ukrajnában, sehol sem keletkezett.

– Mi a kérdés politikai háttere? Mi dühíti ebben az ügyben az ukránokat?

– Ukrajna mindig is megosztott ország volt, és ez a megosztottság, főként az elmúlt száz évben, az ukránok Oroszországhoz való viszonyából fakadt. Az játszotta a főszerepet az ukránosítási folyamatban, hogy 1991 után a galíciai, ukrán nyelvű, nacionalista és oroszellenes társadalmi és politikai réteg vált meghatározóvá. Tagjai olykor kifejezetten nyugatos irányba húztak, olykor viszont kevésbé. Mert voltak olyan csoportok ebben a táborban, amelyek nem fogadták el a Nyugat szélsőségesen progresszivista ideológiáját és törekvéseit. Végül mégis az a közeg vált meghatározóvá, amely az oroszellenesség keretébe foglalva ugyan, de a nyugati fővonalat követte és a nyugati liberális értékvilágot képviselte, megfűszerezve mindezt az ukrán nacionalizmussal. Ez a közeg kezdte uralni a nemzeti kultúrát, benne az oktatás területével, ez teremtette meg az ukránság kortárs fogalmát, amely sok szempontból szemben állt a szovjet ukránságképpel.

– A másik pólus ezek szerint a szovjet ukránság? Mi is ez napjainkban?

– Egyesek sokáig két Ukrajnáról beszéltek. Az egyiknek a nyugatos, lembergi központú nacionalizmus ad szellemi alapot. A másikat pedig kreol nacionalizmusnak nevezik, amely a tágabb értelemben vett orosz kulturális közegen belül képzeli el a jövőt, de megtartva Ukrajna függetlenségét. Ennek az eszmének leginkább a Donbasz volt a központja, és leginkább a belorusz felfogáshoz, identitáspolitikához közelít, ahol az orosz nyelv dominál, Belorusszia mégis megkülönbözteti magát Oroszországtól. Ám a 2014 utáni események, de főleg a háború ezt a másik Ukrajnát háttérbe szorította, és mára az ukránság nyugat-ukrajnai koncepciója érvényesül egyre jobban.

– A Nobel-békedíjra jelölt Volodimir Zelenszkij kezdte az ukránosítás kemény fellépéseit?

– Elkezdődött egy puhább folyamat, mindjárt 1991 után. Ez visszaszorította az orosz nyelvű iskolákat, nagyobb teret adott az ukrán felfogású történelemképnek, és így tovább… Az első ukránosító lépések Viktor Juscsenko elnöksége alatt történtek. Ezek még nem voltak annyira radikálisak, de már felháborították a nemzeti kisebbségeket. Viktor Janukovics alatt viszont éppen ellenkező irányú folyamat vette kezdetét, amikor egy kisebbségekre nézve kedvező új nyelvtörvényt fogadott el a parlament. Ám jött 2014, amikor a Legfelsőbb Tanács eltörölte ezt a jogszabályt, és ez hozzájárult a további eseményekhez is. Ezt a döntést használták hivatkozási alapként az oroszbarát csoportok a törvénytelennek tekintett hatalomátvétel mellett, amikor mozgolódásba kezdtek a Krímben, valamint Doneckben és Luhanszkban. Az új államfő, Petro Porosenko idején elfogadta a parlament azokat az oktatási és nyelvtörvényeket, amelyek a ma is ismert korlátozásokat foglalják magukban, és lényegében a nemzetiségi oktatásban használt nyelvek, így a magyar kiszorítására is irányulnak. Igaz, az uniós nyelvek némi engedményt kaptak, az orosz nyelvű oktatás viszont megszűnt mára.

– Friss hír, hogy az iskolákban már a szünetben sem szabad magyarul beszélni…

– Az új törvény a nemzetiségi nyelvű iskola fogalmát szünteti meg, helyette az állami oktatási rendszerben az egyes iskolákban indíthatók csak nem ukrán nyelvű osztályok. Hivatalosan az iskola első négy osztályában szabadon folyhat a magyar nyelvű tanítás. A későbbiekben viszont folyamatosan csökkenteni kell a magyar nyelvű órák arányát, a következő tanévtől például a felsőbb osztályokban már a tanítás hatvan százalékának ukránul kellene folynia. A kárpátaljai magyarok azért is sérelmezik különösen a rendelkezéseket, mert egyetlen nemzeti kisebbségnek sem volt olyan, a legalsóbb foktól a legmagasabbig kiépített oktatási rendszere, mint a magyarságnak.

– Amikor Zelenszkijt megválasztották, innen, Budapestről nézve úgy tűnt, megengedőbb figura, lehet vele tárgyalni. Mit ígért akkoriban?

– Azt, hogy enyhít az ukránosítási folyamaton, és békét teremt, ez fontos pontja volt a kampányának. Azt láttuk az első évben, hogy akár meg is valósulhat ezekből valami. Csakhogy a nyelvtörvény ügyében az ő elnöksége alatt is csak szűkebb engedményeket tettek. A békefolyamat kapcsán viszont Párizsban 2019-ben összeült a normandiai négyek köre, vagyis a francia, az orosz, az ukrán elnök és a német kancellár. Úgy látszott, a felek kimozdulhatnak a holtpontról, de nagyjából a Covid kezdetétől ismét negatív fordulatot lehetett észlelni.

– Külső erők léptek fel, vagy Zelenszkij maga fordított a kormánykeréken?

– Zelenszkij igyekezett egyensúlyozni saját ígéretei és a valós politika helyzet között. Csakhogy állandó botrányok kísérték pártja, a Nép Szolgája pályafutását. Olykor teljesen nevetséges ügyek pattantak ki, például olyanok, hogy a külügyi bizottság elnöke, a Zelenszkij-párt jeles tagja prostituáltakat rendel magának a mobilján a parlamenti ülés alatt. De voltak komolyabb botrányok is, például az, amikor a kormánytagok önmaguknak szavaztak meg jutalmakat, és persze nagyot szóltak bizonyos jelentősebb, komolyabb volumenű korrupciós esetek is. Először csak a Nép Szolgájának népszerűsége csökkent, aztán zuhanni kezdett Zelenszkij indexe is. Ekkor, 2021 elején következett be nála a radikális fordulat. Elkezdte felszámolni az ellenfeleit, és megpróbálta teljesen kezébe venni a hatalmat. Az elnöki iroda vezetője, Andrij Jermak az ország második embere. Egyes elemzők szerint a hatalomkoncentráció az ő ötlete volt, van, aki úgy véli, nem is Zelenszkij, hanem Jermak dönt a fontos kérdésekben. Mások viszont orosz kémnek tartják! Mindegy. Az első lépés az volt, hogy Zelenszkijék a háború alatt már be is tiltották az ellenzéki pártok egy részét, főként oroszbarátsággal vádolva őket. Egytucatnyi formációról van szó.

– Ezek ellenzéki erők voltak, vagy emellett erősen orosz jellegű pártokról beszélünk?

– Nem fontos az etnikai elem. Még Porosenko, de Zelenszkij is oroszul beszél családi, baráti körben a hírek szerint. Az utóbbi még a választási kampánya alatt is vett ukránnyelv-órákat, arról nem is beszélve, hogy a televíziós műsora is orosz nyelvű volt. Petro Porosenkóról, a korábbi államfőről pedig köztudott, ha felidegesíti magát, oroszul kezd káromkodni. Az ukrán alapvetően szegény a káromkodásokban, ezért mindig is az orosz nyelv gazdag kincstárából merít e téren. Az eltörölt pártok politikusai közül vannak, akik nyíltan átmentek az oroszok oldalára, de a kormányzó Nép Szolgájából is akadnak olyanok, akik az oroszok mellé álltak.

– Ül ma börtönben jelentős ukrán ellenzéki politikus?

– Neves nem, de újságírók, bloggerek és civilek sokasága került rács mögé, méghozzá gyanús vádakkal. Ezenkívül rengeteg ukrán polgár ellen indult eljárás a távollétükben, ők nyilván akkor sem jöhetnek haza, ha nagyon szeretnének.

– Milyen helyzetbe jutott mára a sajtó és a média Ukrajnában?

– Velük kezdte Zelenszkij a hatalom koncentrációját 2021-ben, azaz a háború előtt. Ez hat tévécsatornát érintett. Viktor Medvedcsuk ukrán üzletember és politikus három piacvezető csatornáját is. Igaz, az ő lányának Putyin a keresztapja, és ezenkívül is jó orosz kapcsolatai voltak. Az ukránok letartóztatták, hosszabb időn át fogva tartották, csak fogolycserével tudta kiszabadítani Moszkva. Most Oroszországban él. Még néhány más csatornát is betiltott Zelenszkij 2021-ben, a politikus Jevhen Murajev piacvezető csatornáját pedig 2022 első napjaiban érték utol a hatóságok. Nyilván szerepe volt ebben annak is, hogy a nyugati sajtó olyan politikusként jelenítette meg Murajevet, akit Putyin az új ukrán kormány élére szemelt ki magának.

– Az írott sajtón is átment a Zelenszkij-féle úthenger?

– Igen, bár a nyomtatott sajtó visszaszorult már Ukrajnában, így a kormány a portálokat is célba vette. Betiltotta például a Sztrana című orosz nyelvű ukrán hírportált, főszerkesztője jó ideje Bécsben él, menekülnie kellett, mert eljárást indítottak ellene odahaza, még a háború előtt. Bezárták a Sharij.net nevű portált is, amely Anatolij Sarij ukrán blogger-újságíró-politikushoz köthető, neki is menekülnie kellett az országból, de ez még Viktor Janukovics idején történt, bár Porosenko és Zelenszkij is indított ellene újabb és újabb eljárásokat.

– Igaz, hogy Porosenko és Zelenszkij egymással is hadakozott a média terén?

– Petro Porosenko hírcsatornáit is levették a digitális sugárzásból, ezzel megszűnt az országos nézhetőségük, és persze a befolyásuk is. Ez a háború elején történt. Bár Porosenko politikai nézetei nagyon közel állnak Zelenszkijhezéhez, mégiscsak versenytársak a hatalomért folytatott küzdelemben. És végül a Rinat Ahmetov nevű oligarcha médiabirodalma is romba dőlt. Ő önként mondott le a csatornáiról, ez része annak a folyamatnak, amelyben érezhetően háttérbe szorul az ukrán oligarchia. Az összes többi megmaradt hírcsatornát pedig egységes, központilag ellenőrzött hírfolyam sugárzására kötelezte Kijev.

– Mit lehet ma leírni vagy elmondani az ukrán médiában?

– Csak azok a portálok, lapok, csatornák engedhetnek meg maguknak kritikus hangot, amelyekben nyugati érdekeltségek és politikai bekötöttségek vannak. Sok ilyen létezik. Zelenszkijt békén hagyják, de mindenki másnak nekimennek, még Jermaknak is. Ezek a sajtótermékek robbantották ki az év elején a korrupciós botrányokat, amelyekbe az elnöki iroda egyik helyettes vezetője is belebukott, és eleve sok kormányzati embernek kellett távoznia.

– Bucsa… Mi történt ott? Az oroszok kegyetlenkedtek, vagy az ukrán biztonsági szolgálat tolta túl Szafari nevű tisztogatóműveletét a település visszafoglalása után? Azt mondják, akinél orosz katonai élelmiszercsomagot találtak, azt lelőtték, hisz kollaboráns…

– Hogy pontosan mi történt, talán sosem derül ki. Az tény, hogy ahová az ukrán hadsereg visszatér, ott a vélt és valós kollaboránsokat felkutatják és elszámoltatják, a hivatalos ukrán álláspont elő is írja az ellenük való kemény fellépést. Rengeteg embert tartóztattak le a hatóságok a visszafoglalt Herszonban és Harkiv megyében. Atrocitások és túlkapások vélhetően mindkét oldalon előfordulnak, mindkét fél részéről van jó néhány egyértelmű és még sokkal több vitatott eset a háború kezdete óta.

– Harkivban vagy Herszonban a kollaboránsokat utcai közlekedési táblákhoz kötötték, volt, akit nadrág nélkül… Nem is tudni, mi lett velük végül.

– Ilyen esetek a háború első napja óta előfordulnak, nemcsak a kollaboránsokat büntették így, de a fosztogatókat is. A hatóságok nem lépnek fel ezekkel az akciókkal szemben, mivel illeszkednek az Ukrajna ellenségeivel szembeni kemény fellépés retorikájához is. Önbíráskodó esetek a háború előtt is történtek Ukrajnában, nacionalista csoportok, veterán csapatok igyekeztek leszámolni a nemzet vélt vagy valós ellenfeleivel. A hatóságok akkor is szemet hunytak ezek fölött, így nem meglepő, hogy nőtt az ilyen esetek száma a háború körülményei közepette.

– Kijev mindenütt ellenséget lát? Hiszen berontott a hit terepére is.

– A hatalomkoncentráció logikája szerint a pártok, az oligarchák és az ellenzéki média háttérbe szorítása után csak két erős és valamelyest független csoport maradt, egyrészt az ukrán pravoszláv egyháznak az a része, amely korábban a moszkvai patriarchátus alá tartozott, másrészt a hadsereg. Házkutatások, templom- és kolostorbezárások, kémvádak a vallási vonalon, viták és súrlódások a hadvezetés és az elnöki iroda között. A hírek szerint Valerij Zaluzsnijban, a hadsereg népszerű parancsnokában sokan már Zelenszkij potenciális riválisát látják.

– Van esélye egy ukrajnai puccsnak?

– Bárki bármit próbál tenni politikai értelemben, annak élveznie kell a Nyugat támogatását. Most a hadsereg is élvezi, és Zelenszkij is élvezi ezt a támogatást, kettejük konfliktusa pedig nem ért arra a szintre, hogy nyílt szembenállássá fajuljon.

– Egy amerikai jelentés szerint a tábornokok megvádolták Zelenszkijt, hogy több pénzt tesz zsebre a nyugati támogatásokból, mint amennyit nekik juttat…

– A korrupció jelen van Ukrajnában. Zaporizzsja megyében például vizsgálat indult a helyi kormányzó és más vezetők ellen, mert konténerszám tulajdonítottak el segélycsomagokat, amelyeket aztán jó pénzért árusítani kezdtek. A háború kezdete óta keringenek a hírek a fegyverszállítások megdézsmálásáról is, év elején pedig a védelmi minisztérium bukott le azzal, hogy túlárazva vásárolja a hadseregnek az élelmiszert.

– Mi lesz így Ukrajnával a háború után?

– Valószínűleg marad a szegénység, ráadásul a politikai feszültség sem enyhül, bárhogy ér is véget a háború. Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács vezetője 12 pontos tervet tett közzé a Krím felszabadításáról, ami a helyi lakosság jelentős részét másodosztályú állampolgárrá tenné az oroszokkal való együttműködés vádjára hivatkozva. Persze kérdés az is, hogy az orosz fennhatóság alatt élő ukránok milyen helyzetbe kerülnek Oroszországban; az orosz médiában is vannak az ukrán nyelv betiltását követelő hangok, az orosz ellenőrzés alatt álló területeken pedig a hírek szerint szintén zavaros jogi állapotok uralkodnak. Nagy kérdés az is, hogy ki mit tekint majd győzelemnek vagy vereségnek, és ez hogyan csapódik le a két ország társadalmában.