Bevezetik a harmadik nemet Németországban. Az anyakönyvekben a nem megjelölésére a nő és a férfi mellett a különböző, különféle jelentésű divers kifejezés is használható lesz. Az alkotmányjogász szerint a liberális világ értékrendje nem összeegyeztethető a hagyományos eszmékkel.

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

Németországban bevezetnek egy harmadik nemet a személyiségi jogi szabályozásban, az erről szóló törvénytervezetet a szerdai ülésén fogadta el a szövetségi kormány. Az anyakönyvekben a nem megjelölésére a nő és a férfi mellett a különböző, különféle jelentésű divers kifejezés is használható lesz, ha a parlament elfogadja a módosító javaslatot.

Az ügy előzménye, hogy a születési anyakönyvi kivonatát szerette volna egy személy megváltoztatni Németországban – mondta ifj. Lomnici Zoltán a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Hozzátette, ezt a kérelmet elutasították, majd az alkotmánybíróság vizsgálta az ügyet.

Az alkotmányjogász rávilágított: az alaptörvény Németországban nem tartalmazza, hogy van külön férfi és női kategória.

„A hagyományos, lassan régimódi kategóriákat nem tartalmazza a német alaptörvény – szemben a magyarral, ahol ilyen döntést nem hozhatna az alkotmánybíróság –, ezért a német alkotmánybíróság kimondta, hogy a személyek önkifejeződéshez való joga a nemi azonosság és nemi identitás kérdéskörébe sorolható” – részletezte.

Továbbá megállapították, hogy a diszkrimináció tilalmába ütközik, hogyha „negatív módon” közelítünk a nemek kérdésköréhez.  Szerintuk a férfi-nő megközelítés megszorító és negatív, ehelyett jogi tekintetben pozitív módon kell kezelni az ügyet.

Megjegyezte, nyilván vannak, akik ezt egyfajta győzelemként élik meg, de vélhetően a német társadalom nagy része valószínűleg a család és a hagyományos családmodell elleni támadásként aposztrofálja a kérdést.

Ifj. Lomnici Zoltán szerint a döntésből többféle probléma is fakadhat: például külön mosdót kell létesíteni a vendéglátóhelyeken, az iskolában a fiú és lány öltözők mellé valószínűleg létesíteni kell majd egy harmadikat is.

Arról is beszélt, hogy Svédország ennél még messzebb ment: genderizálták Istent is azáltal, hogy az Úr kifejezést nem lehet használni a svéd evangélikus egyház szerint, hiszen ez férfiként, maszkulinként ábrázolja Istent, ami nem gendersemleges.

„Egy olyan irányba mozdult el a liberális, nyugati világ, amely semmiképpen nem összeegyeztethető a nemzeti, hagyományos, konzervatív eszmékkel” – mondta.

Megjegyezte, hogy a nevek kérdése is felmerül az ügyben. Ifj Lomnici Zoltán emlékeztetett: ha korábban valaki a kedvenc focicsapatáról szerette volna elnevezni a gyerekét Németországban, ezt nem engedélyezték számára.

„Elvileg a fantáziának vannak korlátai Németországban is, de úgy tűnik, hogy az interszexualitás terén az alkotmánybíróság nem alkalmazott ilyen korlátot” – hozta példának Lomnici Zoltán.

A teljes beszélgetést erre a linkre kattintva hallgathatják meg.