Bezzeg-Románia vége

– Az AUR a koronavírus-járvány kontextusában robbant be a román politikába. Míg 2020 szeptemberében, a helyhatósági választáson csupán egy százalék körüli eredményt ért el, decemberben már 9 százalékkal jutott be a parlamentbe – világítja meg az AUR sikerének a hátterét Székely István Gergő.

A román kormány a Covid alatt brutális korlátozásokat vezetett be, nagyon rossz médiabeli megjelenítéssel. A járvány gazdasági következményeit is képtelenek voltak kezelni, családok egzisztenciája dőlt romba egyik hétről a másikra. Az AUR pedig nemcsak kritizálta a kormányt, hanem felkarolta a népszerű összeesküvés-elméleteket, miközben jó érzékkel használta a közösségi médiát is. A járvány utáni talpra állás érdekében végül a két legnagyobb párt, a PSD és PNL „nemzeti összefogást” hirdetett, amit Klaus Iohannis államelnök is támogatott. 2021 végétől így nagykoalíció vezette az országot, amely 2024-ig hatalmon maradt. A parlamentben az AUR-on kívül nem volt többé valódi ellenzéki párt, a választók a Mentsétek meg Romániát Szövetséget (USR) sem tekintették már annak, hiszen a korábbi, Florin Cîțu vezette kormányban részesei voltak a hatalomnak, azaz a lezárásokban is jelentős szerepük volt.

– Az AUR a klasszikus populista recept szerint a „korrupt, régi politikai elitek”, és a „román nép” szembeállítására építhette fel a kommunikációját. Kívülállóként, rendszerellenes erőként határozhatta meg magát – mondja Székely István Gergő.

A 2024-es választási „szuperévre” (helyhatósági, európai parlamenti és elnökválasztás is volt) minden készen állt az AUR áttöréséhez. A parlamenti választáson már 18 százalékot szereztek, Simion azonban az elnökválasztás első fordulójában még csak 13 százalékot kapott. Ekkor a soviniszta jelöltek külön indultak, a választás éjszakáján pedig láthattuk, hogy az AUR-os pártvezért is meglepi Călin Georgescu 22 százalékos eredménye. A kutató szerint Georgescu sikeréhez hozzájárult, hogy egy különös figura, inkább karizmatikus, misztikus guru szerepében tetszelgett, mintsem a hagyományos értelemben vett politikuséban. Így aztán a kiábrándult szavazók messiásként tekintettek rá.

– Ez a szavazótábor teljes mértékben érzelmileg kapcsolódik a „vezetőhöz”, nem számít, hogy Georgescu sületlenségeket beszél, elképesztő dolgokat ígér (pl. egylejes benzin) és nyíltan fenyegeti a társadalom egyes szegmenseit és az állami intézményrendszer bizonyos elemeit (például eltörölné a pártokat) – magyarázza a kutató.

Azt nehéz megmondani, hogy Simion és Georgescu között jelenleg milyen a viszony, azonban a megismételt elnökválasztásra békét kötöttek, Simionnak pedig sikerült magához terelnie Georgescu szavazóit. A radikálisok előretörését magyarázza a gazdaság válsága is. Székely István Gergő szerint a területi-fejlődési egyenlőtlenségek jelentősége óriási.

– Néhány nagyvárosban és közvetlen környezetükben, az úgynevezett növekedési pólusokban az életszínvonal majdnem a nyugat-európai szintre emelkedett, nem utolsósorban azért, mert az uniós források javarészt ezekbe a térségekbe érkeztek. A 20-30 kilométerrel távolabb fekvő elnéptelenedő kisvárosokban és falvakban azonban az infrastruktúra már hiányos, munka pedig alig van – mondja a kutató.

Jellemzőnek mondható, hogy sok faluban az elmúlt évek legfontosabb uniós forrásokból megvalósult beruházása egy új ravatalozó megépítése volt. Az AUR ezekben az elmaradott térségekben erősödött meg igazán, az emberek ugyanis azt érzik, hogy a fejlesztési források csak a nagyvárosokat gazdagítják. Székely István Gergő szerint az előző ciklusokban a román pártok – még a magukat szociáldemokratának valló PSD is – a városi középosztály megnyerését tekintették fő céljuknak. Igyekeztek alacsonyan tartani az adókat, és nem mertek felvállalni egy erőteljesebb újraelosztást. A 2010-es évek közepén korrupcióellenes diskurzussal színre lépő Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) pedig egyenesen piaci fundamentalista retorikát hangoztatott, és szimbolikusan-kulturálisan is elhatárolódott a szegényebb, kevésbé iskolázott rétegektől.

– Az a párt, amelytől sokan a román demokrácia megújítását remélték, élen járt abban, hogy a hagyományos pártokból kiábrándult szavazatokat elidegenítse magától – vélekedik a kutató.

A mainstream pártok így tálcán kínálták fel a marginalizálódott szavazói rétegeket az AUR-nak. Székely István Gergő szerint Călin Georgescu népszerűségének tavaly novemberi felfutása, illetve Simion mostani 41 százaléka is egyértelműen a frusztrációt jelzi. A protestkomponens érvényesülésére utal az is, hogy Simion megismételt első fordulós eredménye nagyjából négy százalékponttal meghaladja saját maga és Georgescu összesített novemberi eredményét, vagyis a hagyományos pártok térvesztése tovább folytatódott az elmúlt fél évben is. Mindezek mellett az AUR sikerrel szerezte meg magának a futballdrukkereket, ugyanis Simion maga is ultraként kezdte. De megnyerte a különféle neolegionárius, vasgárdista-szimpatizáns szervezeteket és mozgalmakat is, illetve az ortodox egyház bizonyos szegmenseit, azokat a misztikus, nacionalista csoportosulásokat, amelyek a vasgárdista kultuszt ápolják. Sikerrel vonzották magukhoz a neoprotestáns gyülekezeteket is, amelyek korábban a PNL-lel álltak kapcsolatban. Az AUR az elmúlt években kiterjedt hálózatot épített ki a több mint négymilliós nyugat-európai román diaszpórában, így Simiont az első fordulóban 60 százalék fölötti arányban támogatták a külföldön élő románok. Székely István Gergő nem vitatja a novemberi elnökválasztási eredmény megsemmisítésének a helyességét, azonban szerinte jelentős hibát követtek el a kormány és az intézmények azzal, hogy nem adtak hiteles magyarázatot a döntés szükségességét és jogszerűségét illetően. Később kiderült az is, hogy taktikai okokból a PSD és a PNL titokban egyaránt segítették a román soviniszta jelölteket.

– A PSD azért irányított át szavazatokat Simionhoz, hogy ő kerüljön be Marcel Ciolacuval, a PSD jelöltjével a második fordulóba. Akkor újra lehetett volna játszani a 2000-es választást, amikor Ion Iliescu mögé minden demokratikus párt felsorakozott a szélsőséges nacionalista Corneliu Vadim Tudor ellenében. Utólag kiderült, a PSD nagyjából annyi szavazatot adott át, amellyel Ciolacu saját magát ejtette ki a második fordulóból. A PNL közben Călin Georgescu kampányát segítette, hogy Simiontól szavazatokat vonjon el – magyarázza a kutató.

A politikai játszmákon túl a gazdasági helyzet sem segített. Az államháztartási hiány 2021 óta folyamatosan meghaladja a hat százalékot, a tavaly pedig 9,3 százalékra emelkedett. A megszorításokat nem lehet elkerülni, legfeljebb elodázni. Ennek ellenére a parlamenti képviselők és egyéb tisztségviselők – olykor több ezer eurós – különleges nyugdíjait többszöri ígéret ellenére sem sikerült eltörölni. A PNL korábbi elnöke, Nicolae Ciucă több millió euróból népszerűsítette óriásplakátokon a könyvét a tavalyi választások előtt, amelyben ráadásul igencsak kiszínezte korábbi katonai karrierjének „hőstetteit”. Utólag aztán kiderült, hogy nem is vett részt az iraki háború egy bizonyos csatájában, amelyről részletesen írt. Mindezek segítették Simion mostani kampányát, amely elsősorban a „régi elitek”, a „rendszer” szapulására épült. A novemberi választás érvénytelenítése pedig lehetőséget kínált egy olyan narratíva felépítésére, miszerint az elit megijedt és „a második fordulót ellopták”. Emellett Simion „békepártiságát” is hangsúlyozta, azzal kampányolt, hogy egyedül ő garantálhatja, hogy az ország ne sodródjon háborúba. A többi jelölt ugyanis vonakodott felvállalni egy határozott álláspontot az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

Székely István Gergő szerint bár Simion országos ismertségéhez magyarellenessége is hozzájárult, az AUR kampányában ezúttal kevésbé jelent meg ez a vonulat. De nem maradt el. A tavalyi helyhatósági választási kampányban az AUR egyik jelöltje arról beszélt, hogy megszüntetné a magyar iskolákat Kolozsváron. Az AUR parlamenti frakciójában ülő hírhedt „civil aktivista” Dan Tanasă pedig, aki évek óta perli a székelyföldi önkormányzatokat a magyar nyelv és nemzeti jelképek használata miatt, az érvénytelenített első forduló után néhány héttel azt mondta a parlamentben, hogy az RMDSZ vezetőinek szívéből „nem lehet eltávolítani a barbarizmust”, és hogy csak azt tudja remélni, hogy majd követni fogják Tőkés László példáját, és hazatérnek „a saját hazájukba, vagyis Magyarországra”. Miután a Crin Antonescu melletti kolozsvári választási nagygyűlésen Kelemen Hunor magyarul is felszólalt, az internetet bejárta egy videó, amelyben egy AUR-os rendezvény szónoka magából kikelve üvölti, hogy „ti pofátlanok, az én országomban az én nyelvemen beszéljetek!”. A mostani első forduló után pedig Kézdivásárhely polgármestere jelentette fel Simion egy követőjét, aki a TikTokon több olyan videót is közzétett, amelyben a magyarokat gyalázza. Mindezek után a két forduló között George Simion magyar nyelvű, Orbán Viktornak tulajdonított idézetet tartalmazó szórólapokkal kampányolt, azt a látszatot keltve, hogy megjárta a damaszkuszi utat. De Simion más választói csoportok vonatkozásában is megkísérelt 180 fokos fordulatot tenni és a fősodorbéli médiában is adott interjúkat, amelyekben megpróbált mérsékeltnek látszani. Néhány napra rá aztán újra stratégiát váltott, a további tévévitákon nem jelent meg, sőt, fenyegető üzeneteket küldött ellenjelöltje támogatóinak, értelmileg zavartnak nevezve őket. Az eredményt már ismerjük. A románok nem mellette döntöttek.