Biden és Trudeau közösen száll szembe a tekintélyelvű rendszerekkel
Joe Biden amerikai elnök és Justin Trudeau kanadai kormányfő pénteken Ottawában ígéretet tett, hogy közösen száll szembe a tekintélyelvű rendszerekkel.
Joe Biden kanadai látogatása során arról is tárgyalt, hogy csökkentik a függőségüket más országoktól a kulcsfontosságú ásványok és a félvezetők terén.
Kanadában bőségesen megtalálhatók az akkumulátorokhoz és elektromos autókhoz szükséges ásványok, de jelenleg Kína uralja a világpiacot.
„Úgy vélem, hihetetlen lehetőségünk van együttműködni, így Kanada és az Egyesült Államok mindennek a forrása lehet és mindennel elláthatja magát itt Észak-Amerikában, amire szükségünk van a megbízható és rugalmas szállítási láncokhoz” – jelentette ki Joe Biden az ottawai parlamentben mondott beszédében.
„A közös jólétünk szorosan kapcsolódik a közös biztonságunkhoz” – tette hozzá az amerikai elnök. Joe Biden szerint a két országnak mint NATO-tagállamnak „a NATO területének minden centiméterét meg kell védenie”.
Justin Trudeau kijelentette, hogy a két ország együttesen áll ki Ukrajna mellett.
„Az életmódunk miatt ugyanakkor számos veszélynek vagyunk kitéve” – mondta a kanadai miniszterelnök, aki beszédében háromszor is leszögezte: „a biztonságpolitika klíma- és gazdaságpolitika is egyben”.
Joe Biden nem egészen egy héttel Hszi Csin-ping kínai elnök moszkvai látogatása után utazott Kanadába.
„Az egyre rámenősebb Kína miatt élesedő verseny láttán nem kétséges, miért fontos, hogy egymáshoz forduljunk egy észak-amerikai piac kiépítésében, ami mindent magában foglal a félvezetőktől a napelemekig” – mondta Justin Trudeau.
Joe Biden bejelentette: 50 millió dollárt (18 milliárd forint) fordítanak arra, hogy több amerikai és kanadai vállalatot vonjanak be félvezetők kiszerelésébe. Kanada 250 millió kanadai dollárt (majdnem 66 milliárd forint) szán a közeljövőben félvezető programokra a látogatásról kiadott közös közlemény szerint.
Arról is megállapodtak, hogy a két ország energetikai szakértőkből álló bizottságot hoz létre, amely a tiszta energiaforrásokra összpontosít, és ígéretet tettek, hogy közösen dolgoznak a modern technológiákhoz szükséges kulcsfontosságú ásványok észak-amerikai ellátási láncának létrehozásában.
A két vezető a találkozót megelőzően már megállapodott az illegális bevándorlás megállításáról a közös amerikai-kanadai határon. Kanada a megállapodás részeként vállalta, hogy befogad 1500, az amerikai kontinensről érkezett bevándorlót.
A tárgyalások után tartott közös sajtótájékoztatón Joe Biden kijelentette, hogy a nyugati országok ezzel kapcsolatos aggodalma ellenére Kína eddig még nem szállított fegyvert Oroszországnak.
„Ez nem azt jelenti, hogy nem teszik meg, de eddig még nem tették meg” – mondta az amerikai elnök, hozzátéve, hogy nem veszi könnyedén sem Kínát, sem Oroszországot. Joe Biden úgy vélte, a két ország közeledéséről szóló információk „feltehetően túlzók voltak”.
Az amerikai elnök – egy nappal azután, hogy amerikai légicsapásokat rendelt el Szíriában, amelyben Irán-barát fegyveresek haltak meg – kijelentette, hogy az „Egyesült Államok nem keresi a konfliktust Iránnal, de kész erővel megvédelmezni az embereit”. A légicsapás megtorlás volt egy haszakai dróntámadásra, amelyben egy amerikai meghalt, öten pedig megsebesültek.
A bankszektorral kapcsolatban Biden leszögezte, hogy a „bankok elég jó állapotban vannak” és nem látja úgy, hogy robbanás veszélyeztetné a pénzügyi ágazatot.
