Bíróság elé kell állnia a volt brit külügyminiszternek
Bíróság elé kell állnia Boris Johnson volt brit külügyminiszternek, a keményvonalas Brexit-tábor zászlóvivőjének, Theresa May távozó miniszterelnök egyik utódjelöltjének a brit EU-tagságról rendezett népszavazás kampányában tett kijelentéseiért.
Az eljárást egy magánvádló kezdeményezte Johnson ellen a londoni Westminster kerület magisztrátusi bírósága előtt, közhivatali tisztséget betöltő személy által elkövetett visszaélés címén.
Az eljárást egy magánvádló, Marcus Ball kezdeményezte egy jogi iroda közreműködésével Johnson ellen a londoni Westminster kerület magisztrátusi bírósága előtt.
A 29 éves Ball az elmúlt három hónapban 200 ezer fontot (csaknem 75 millió forintot) gyűjtött magánadományozóktól közösségi finanszírozás formájában az eljárás költségeire.
A kereset szerint Boris Johnson közhivatalt betöltő személy által elkövetett visszaéléssel vádolható, mindenekelőtt londoni polgármesterként és parlamenti képviselőként tett kijelentései miatt.
Johnson 2015 óta alsóházi képviselő, és 2016 májusáig London polgármestere volt, vagyis még e tisztséget töltötte be a brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott, a kilépést pártolók szűk, 51,89 százalékos többségű győzelmével végződött népszavazás kampányában.
Theresa May kormányában egy ideig külügyminiszter is volt, de az általa túl enyhének tartott kormányzati Brexit-stratégia miatt tavaly lemondott.
Az eljáró bíró szerdán kihirdetett végzésében úgy rendelkezett, hogy Johnsonnak egy később meghatározandó időpontban meg kell jelennie a magisztrátusi testület előtt.
A bírói rendelkezés szerint az ügy ezután magasabb, koronabírósági szintre kerül tovább, mivel a közhivatalt betöltő személy által elkövetett visszaélés vádja túl súlyos ahhoz, semhogy magisztrátusi szinten tárgyalható legyen.
Az eljárás fő elemét képezi az később hivatalosan is cáfolt állítás, hogy Nagy-Britanniának az EU-tagság heti 350 millió fontjába (130 milliárd forint) kerül.
Ez volt a Johnson vezette kampány központi, egyben legsúlyosabban bírált állítása, amely hatalmas betűkkel szerepelt Johnson világszerte ismertté vált kampánybuszának oldalán is, azzal kiegészítve, hogy ezt az összeget inkább a brit állami egészségügyi ellátórendszerre (NHS) kellene költeni.
Az állítás szinte azonnal heves támadások kereszttüzébe került, és még a Brexit-tábor más prominens képviselői közül is többen elhatárolódtak tőle.
A brit statisztikai hivatal független felügyeleti hatósága nyílt levélben tette közzé elítélő állásfoglalását, hangsúlyozva: Boris Johnson ezzel a kampányfogással összekeverte a nettó és a bruttó EU-befizetéseket, és egyértelműen visszaélt hivatalos statisztikai adatokkal.
Néhány hete másfél ezer brit jogi szakértő írt alá és tett közzé közös felhívást, amely ugyanezekre az okokra hivatkozva megkérdőjelezte az EU-tagságról tartott 2016-os népszavazás érvényességét.
Johnson ügyvédei a bíróság előtt azzal érveltek, hogy az eljárás kezdeményezőjét politikai indítékok vezérlik, és valójában a Brexitet akarja megakadályozni.
A magánvádlót képviselő jogi iroda szerint ugyanakkor Johnson az EU-népszavazás és az egy évvel később tartott, előrehozott parlamenti választások kampányában is szándékosan félrevezette a közvéleményt.
A bírósági eljárás meglehetősen kényes időszakban kezdődik Johnson szempontjából, hiszen ő is indul a kormányzó Konzervatív Párt vezető tisztségéért, és ha megválasztják, ő lesz Nagy-Britannia következő miniszterelnöke.
A londoni fogadóirodák Johnsont tartják Theresa May legesélyesebb utódjelöltjének, és a Konzervatív Párt tagságán belül is ő a legnépszerűbb a posztért versengő, jelenleg 11 tagú mezőnyben.
May pénteken jelentette be, hogy az alsóház által háromszor elutasított Brexit-megállapodás elfogadtatásának kudarca miatt június 7-én távozik a Konzervatív Párt éléről, de a miniszterelnöki feladatokat utódja megválasztásáig ellátja.
