Bizalmatlansági indítványok a francia kormány ellen
Franciaországban két bizalmatlansági indítványt nyújtottak be az ellenzéki pártok a kormány ellen pénteken a nyugdíjreform parlamenti szavazás nélküli elfogadását követően, miközben az elmúlt hetek utcai tiltakozásai is folytatódnak.Az első többpárti bizalmatlansági indítványt a Nemzetgyűlés legkisebb frakciója, a centrista és korábbi kormánypárti képviselőkből álló független LIOT csoport kezdeményezte, és öt ellenzéki, elsősorban baloldali frakció 91 képviselője írta alá. Nem sokkal később a jobboldali Nemzeti Tömörülés is bejelentette, hogy Marine Le Pen frakcióvezető és 87 kollégája benyújtotta a saját indítványát.
Mindkét javaslatról hétfőn szavaz a Nemzetgyűlés, de miután a jobbközép Köztársaságiak jelezték, hogy egyik indítványt sem szavazzák meg, nagyon kicsi az esélye annak, hogy Élisabeth Borne kormánya megbukik.
Emmanuel Macron francia államfő csütörtökön úgy döntött, hogy parlamenti szavazás nélkül hirdeti ki a vitatott nyugdíjreformot -, amely a nyugdíjkorhatár emelését irányozza elő 62-ről 64 évre – miután a Nemzetgyűlésben nem volt többség a törvénytervezet elfogadásához. A francia alkotmány 49.3-as cikke alapján egy tervezet a parlament által elfogadottnak tekintendő, amennyiben a miniszterek többsége hozzájárul a szavazás megkerüléséhez, és azt követően bizalmatlansági indítvány 24 órán belül nem mozdítja el a kormányt.
Az ötödik köztársaság alkotmányának 1958-as elfogadása óta századik alkalommal alkalmazta ezt a megoldást francia kormány, az Élisabeth Borne vezette kormányzat pedig 11. alkalommal.
A bizalmatlansági indítványok elfogadásához a Nemzetgyűlés tagjainak abszolút többségére van szükség, ami 287 szavazatot jelent. A baloldali összefogás 149 képviselővel, a Nemzeti Tömörülés 88, a LIOT pedig 20 képviselővel rendelkezik. A mérleg nyelve a jobbközép Köztársaságiak 61 tagú frakciója lehet, akik közül legalább harminc szavazatára is szükség lenne a kormány megbuktatásához. Bár a pártvezetés nem támogatja a bizalmatlansági indítványokat, nem kizárt, hogy néhány képviselő igennel szavaz majd, annak ellenére, hogy egyikük sem írta alá a parlamenti indítványokat.
A parlamenti szavazás megkerülése újabb lendületet adott az utcai tiltakozásoknak is. Péntek reggel a CGT szakszervezet kezdeményezésére mintegy kétszázan lassították a forgalmat a párizsi körgyűrűn, délután pedig vidéki városokban voltak spontán tiltakozó megmozdulások.
Csütörtök este országszerte több ezren tiltakoztak az utcákon, amelyet követően több mint háromszáz embert előállítottak. A Párizs központjában lévő Concorde téren, a parlament alsóházi üléstermének közelében a rohamrendőrök vízágyúkat és könnygázt vetettek be a tér megtisztítására, amikor a tiltakozók az obeliszk körüli felvonulás területet kezdték megrongálni. Mások fapallókat gyújtottak fel és megdobálták a rendőröket. A téren a nyugdíjreform mintegy hatezer ellenzője gyűlt össze, amikor az összecsapások kitörtek.
A rendőrség arra számít, hogy péntek este Párizsban a Concorde téren ismét lehetnek spontán megmozdulások.
„Folytatni kívánjuk a kormányzást” – jelentette ki pénteken Olivier Véran kormányszóvivő, miközben Gérald Darmanin belügyminiszter jelezte: erősítést küld a Rennes-be, ahol a leghevesebbek voltak az összetűzések.
A szakszervezetek a reform elleni kilencedik országos tiltakozó napot március 23-ra hirdették meg, s a rendbontások elkerülésére kérték a felvonulókat.
A felmérések szerint a franciák 70 százaléka támogatja a tiltakozást, és 60 százalékuk egyetért a stratégiai szektorok sztrájkjával is.
A 11 napja megkezdett gördülő sztrájk elsősorban az olajfinomítókban és a hulladékszállításban érezteti a hatását, de a vasúti közlekedésben és a tömegközlekedésben már alig sztrájkolnak.
A párizsi utcákon péntekig 10 ezer tonna szemét halmozódott fel, de több nyugati nagyvárosban, Rennes-ben, Le Havre-ban és Nantes-ban is szeméthegyek borítják az utcákat a hulladékszállítók munkabeszüntetése miatt.
A nyugdíjreform célja, hogy a nyugdíjrendszer egyensúlyba kerüljön 2030-ig, utána a kormány szerint újabb változtatásokra lehet szükség. Az elmúlt három évtizedben több nagy nyugdíjreformot is elindítottak a francia kormányok a társadalom öregedése miatt és a nyugdíjkassza hiányának csökkentésére, és mindegyiket jelentős tiltakozó megmozdulások kísérték.