Bizonyítékokat találtak moszkvai zavargások előkészítésére
Bizonyítékok támasztják alá, hogy Moszkvában a szeptemberi képviselő-testületi választásokra időzítve tömegzavargásokat készítettek elő – jelentette ki Andrej Klimov, az orosz parlamenti felsőháznak a belügyekbe való külföldi beavatkozást vizsgáló bizottságának elnöke újságíróknak kedden Moszkvában.
Klimov azt mondta – anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna -, hogy a nyári zavargások „meglepő módon” egybecsengenek egy, az Egyesült Államok érdekében tevékenykedő hírszerző magáncég terveivel. Azt hangoztatta, hogy a bizottság által észlelt, a választási folyamatba történő beavatkozási kísérletek „nem hozták meg a szervezőik által remélt eredményt”.
Korábban Klimov és az általa vezetett testület tagjai a Rigában szerkesztett, orosz nyelvű Meduza ellenzéki hírportál és a Dozsgy ellenzéki online televízió anyagait nevezték meg a külföldi beavatkozás példájaként. A parlament alsóháza által felállított, azonos profilú bizottság szeptember végén azt állította, hogy a külföldre sugárzó Deutsche Welle (DW) német közszolgálati rádió- és televízió anyagaiban a szélsőségesség támogatásának ismérveit fedezte fel. Az orosz külügyminisztérium is kifogásolta amerikai és német diplomaták és újságírók tevékenységét, az állítva, hogy törvénytelen megmozdulásokra vonatkozó információt terjesztettek.
Jurij Gyenyiszenko, az orosz belügyminisztérium közrendvédelmi főcsoportfőnökségének parancsnoka hétfőn a felsőházi bizottság ülésén azt hangoztatta, hogy a rendőrségnek és a nemzeti gárdának szakszerű fellépéssel „súlyos következményekkel járó” tömeges rendbontásokat sikerült megakadályozniuk. Állítása szerint a rendvédelmi erők törvény szabta kereteken belül jártak el, a tiltakozások szervezői pedig „objektíven provokatív” módon léptek fel.
Gyenyiszenko elmondta, hogy a tüntetések legaktívabb részvevői ellen bűnvádi eljárás indult, ami érvelése szerint annak a bizonyítéka, hogy törvénysértő módon cselekedtek. Rámutatott, hogy a megmozdulásokra készülők a közösségi média közvetítésével kaptak instrukciókat, ami szintén meg fogja kapni a szükséges jogi kategorizálást.
Moszkvában július közepe óta minden hétvégén tiltakozásokat tartottak amiatt, hogy a főváros választási bizottságai az ajánlóíveken szereplő aláírások egy részének meghamisítására hivatkozva elutasították több mint félszáz független és ellenzéki jelölt bejegyzését a szeptember 8-i választásokra. Az érintettek központilag elrendelt politikai diszkriminációra panaszkodtak.
A hatóságok által nem engedélyezett tüntetéseken a rendőrök mintegy 1700 embert őrizetbe vettek. Közülük több száz személyt pénzbírságra vagy többnapos adminisztratív elzárásra ítéltek, mintegy 20 ellen büntetőeljárás indult tömeges zavargásban való részvétel vagy hatósági személy elleni erőszak címén.
Kedden egyébként orosz szenátorok egy csoportja, élükön Andrej Klisasszal, törvénytervezetet nyújtott be az alsóházban, amelynek elfogadása esetén blokkolnák az Oroszországban betiltott információt terjesztő messenger- és e-mail-felhasználókat. Klisasz felhívta a figyelmet arra, hogy a jogszabály felhatalmazná a szolgáltatót a felhasználók üzeneteinek ellenőrzésére és a hozzáférés letiltására annak függvényében, hogy azok tartalmaznak-e az illetékes állami szerv által illegálisnak minősített közlést.
