Bizonyos esetekben vitatható az amerikai elnökválasztás eredménye
Ha az elnökválasztáson egyik jelölt sem biztosítja be magának az elektorok szavazatainak magabiztos többségét, akkor a vetélytárs vitathatja az eredményt. A vitatott választás ritka ugyan, de már előfordult az amerikai történelemben.
Elemzők szerint három esetben fordulhat elő, hogy az elnökválasztás eredményét valamelyik jelölt vitatja.
Ha az úgynevezett ingadozó vagy csatatér-államokban – ahol a választói akarat és hangulat ingadozik, s az emberek nem egyértelműen republikánusokra vagy demokratákra szoktak szavazni – túlságosan kicsiny a szavazatkülönbség a két jelölt között, akkor a republikánusok és a demokraták jogászai bírósághoz fordulhatnak, hogy a voksokat számolják újra. Elemzők szinte általános véleménye szerint az idei elnökválasztás éppen ezekben a csatatér-államokban, például Pennsylvaniában és Wisconsinban dől el. A korai szavazás adatai azt mutatják, hogy a demokraták sokkal nagyobb számban voksolnak levélben, mint a republikánus hívek.
A médiában – és politikusok körében is – megfogalmazott egyik legfőbb aggodalom az, hogy a személyesen leadott voksok a hivatalban lévő elnök, Donald Trump győzelmét hozzák, míg a levélben beküldött szavazatok eredményei demokrata párti kihívójának, Joe Bidennek kedveznek. Ebben az esetben a szavazatok eredménye csak napokkal később kerülhet nyilvánosságra, és akár meg is kérdőjelezheti a korábban közölt eredményeket. Ráadásul a különböző tagállamokban különbözőképpen számlálják a levélben beérkezett voksokat.
Donald Trump többször is kifejtette, hogy a szavazatok számlálását a választás napján le kell zárni. Az elnök azt is hangoztatta, hogy attól tart, a szavazatszámlálást a demokrata párti többségű településeken és államokban a választási szervezetektől független, úgynevezett „külső vállalkozókra” bízzák. Ez a gyakorlat szerinte az ellenőrzés hiánya okán alkalmat adhat a visszaélésekre.
Vitathatják a felek a választás eredményét, ha a tagállamok kormányzói és a helyi törvényhozások különböző véleményen vannak azt illetően, hogy ki nyerte el a legtöbb közvetlen – tehát nem elektori – szavazatot. Ezt a lehetőséget elemzők Michiganben, Észak-Karolinában és olyan tagállamokban valószínűsítik, ahol demokrata párti a kormányzó és republikánus többségű a helyi törvényhozás.
Végül: amennyiben december 14-ig egyetlen jelölt sem szerzi meg a győzelemhez szükséges 270 elektori szavazatot, akkor az amerikai alkotmány értelmében az újonnan megválasztott képviselőháznak kell döntenie az elnök és az alelnök személyéről. Ez történt például 1825-ben, amikor John Quincy Adams így aratott győzelmet Andrew Jackson felett.
Az amerikaiak és a világ emlékezetében még élénken él, amikor a 2000-ben tartott elnökválasztáson az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága döntött a győztes személyéről. George W. Bush texasi kormányzó és Al Gore, Bill Clinton kormányzatának alelnöke között vita volt a floridai voksokat illetően, és bár Gore először elismerte a vereségét, de megváltoztatta az álláspontját és jogászokat küldött Floridába a voksok újraszámláltatásához.
Decemberben végül a legfelsőbb bíróság 7:2 arányban úgy döntött, hogy a szavazatok korábbitól eltérő módszerekkel történő újraszámlálása alkotmánysértő lenne. Az elektori kollégiumnak december 18-án újból kellett voksolnia, és George W. Bush lett az Egyesült Államok elnöke.
