Bocsánatot kért és lemondott az algériai elnök

„Tisztségemről lemondva, elnöki pályafutásomat befejezve, bocsánatot kérek polgártársaimtól, akikkel szemben mulasztást követtem el” – írta Buteflika. Gyarló emberként bocsánatot kérek tőletek, a veletek szembeni mulasztásaimért„ – tette hozzá, megjegyezve, hogy ez az utolsó üzenete.

Buteflika egyúttal védelmébe is vette csaknem 20 évig tartó elnökségét. ”Isten a tanúja, hogy őszinte és hűséges voltam. Nem szomorkodom, nem aggódom országom jövőjéért„ – fogalmazott.

A szerdai nap folyamán az algériai alkotmánytanács elfogadta Buteflika lemondását, és üressé nyilvánította az államfői széket. Az algériai alaptörvény értelmében ezt követően összehívják a parlamentet, amely kijelöli az ideiglenes államfőt. Az észak-afrikai ország alkotmánya értelmében ez esetben a felsőház elnöke – jelenleg Abdel-Káder Binszáleh – veszi át az államfői teendőket a választásokig.

Buteflika lemondását az APS algériai állami hírügynökség jelentette kedd este. Röviddel a bejelentés előtt azonnali lemondásra szólította fel Buteflikát Ahmed Gáid Szaláh algériai vezérkari főnök, helyettes védelmi miniszter, aki ezt megelőzően a fegyveres erők legfőbb parancsnokságával tárgyalt a belpolitikai válság rendezéséről a védelmi minisztérium épületében.

Az algériai államfői hivatal már hétfőn közölte, hogy Buteflika még az április 28-ig tartó mandátumának lejárta előtt bejelenti lemondását.

Buteflika 2013-ban agyvérzést kapott, azóta ritkán jelent meg a nyilvánosság előtt. Az elnök legutóbbi nyilvános beszédét 2014-ben mondta el, azóta pedig közleményeken keresztül szólt a néphez.

Az észak-afrikai országban azt követően kezdtek tömeges tiltakozások, hogy Buteflika február közepén bejelentette indulási szándékát az eredetileg április 18-ra kiírt elnökválasztáson, ötödik elnöki mandátumáért.

A tüntetések hatására az elnök március elején visszalépett, és elhalasztotta az elnökválasztást, egyfajta kompromisszumos megoldást kínálva az elégedetlenkedőknek. Ennek értelmében népszavazásra bocsátottak volna egy új alkotmányt, amelynek elfogadásáig Buteflika hivatalban maradt volna. Ez azonban olaj volt a tűzre, a tüntetések folytatódtak, és a tiltakozók ezúttal már az elnök távozását követelték egyhangúlag.

Buteflika 1999 óta volt Algéria elnöke.

Buteflika lemondása után a ”politikai átmenet„ Algéria legfontosabb kihívása

Abibi szerint az elnök keddi lemondása két szereplő előtt nyitotta meg a kaput: az algériai hadsereg és az ”utca„ előtt. Lemondása arról tanúskodik, hogy megszakadt a korábbi bizalom a hadsereg, illetve az elnök és környezete között. Ez a hadsereg első győzelme, de nem végleges, miután a politikai átmenet a legfontosabb kihívás.

Az utcai tüntetők új szereplővé váltak a politikai életben, és nem fognak itt megállni – mutatott rá a szakértő -, hanem követelni fogják a lemondás politikai folytatását.

A hadsereg elveszítheti a presztízsét, ha rossz lépéseket tesz az átmenet során. Egyelőre nem tudni, mire készül Buteflika lemondása után – így az elemző.

Az észak-afrikai országot húsz éve irányító, 82 éves Buteflika azután mondott le kedden – hat hete tartó utcai tüntetések nyomán -, hogy korábbi rendíthetetlen szövetségese, Ahmed Gáid Szaláh, a hadsereg vezérkari főnöke alkotmányos eljárást indítványozott ellene arra hivatkozva, hogy megromlott egészsége miatt alkalmatlan a feladata ellátására. Ehhez az állásponthoz rövidesen csatlakoztak a rendszer fő támogatói is.

A tábornok, aki kedden Buteflika ”haladéktalan„ eltávolítását szorgalmazta, az ország egyik legbefolyásosabb embere – mutatott rá az AFP. 1940-ben született, 17 évesen csatlakozott az Algéria felszabadításáért harcoló Nemzeti Felszabadító Hadsereghez (ALN). Országa függetlenné válásakor a belépett a hadseregbe, szovjet katonai akadémián tanult és egyre emelkedett a ranglétrán. 1994-ben lett a szárazföldi haderőnem vezérkari főnöke, a hadsereg és az iszlamisták közötti polgárháború (1992-2002) tetőpontján. 2004-ben nevezte ki Buteflika a hadsereg vezérkari főnökének a második államfői mandátumát ellenző Mohamed Lamari helyére, és rekordidő óta tölti be ezt a tisztséget. Gáid Szaláh tábornok az államfő hűséges támasza lett, aki lehetővé tette számára a hadsereg korszerűsítését.

A tábornok, aki az elmúlt hónapokban nyilvánosan is kiállt Buteflikának a tömeges tiltakozást kiváltó lépése mellett, hogy induljon az 5. mandátumáért az azóta elhalasztott áprilisi elnökválasztáson, később egyre mérsékeltebben támogatta az államfőt, és hangoztatta, hogy a hadsereg ”osztja„ a nép ”értékeit és elveit„.

A politikai átmenet kapcsán Haszni Abibi úgy vélte, hogy a hadsereg el akarja kerülni a légüres teret, egy olyan elnöknek akarja adni a gyeplőt, aki képes az átmenet levezénylésére. A hadsereg feltehetően továbbra is a dolgok sűrűjében kíván maradni, de nem képes egyedül irányítani a politikai átmenetet.

Nagyon rövid az idő a választási törvény átírásához, de megfelelő politikai akarattal el lehet érni, hogy általános szavazással, szabad választáson válasszanak elnököt – vélte az elemző.

Az algériai politikai színpadon megjelenő esetleges új szereplők kapcsán Abibi több politikust is említett, akiket érdekel az államfői poszt, és a korábbi elnökválasztáson is indultak. Ilyen többek között Ali Benflisz volt miniszterelnök, Buteflika egykori riválisa, illetve Musztafa Búsási ügyvéd, emberi jogi aktivista, az ”utca embere„.

Musztafa Búsási a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva hangsúlyozta: Buteflika lemondásával nem érnek véget a békés tüntetések, nem fogadnak el egy új elnököt a veteránok, üzletemberek és FLN-funkcionáriusok alkotta jelenlegi ”hatalomból„.

Buteflika valamennyi pártra rányomta a bélyegét, azaz vagy teljesen eltávolították őket a politika színpadról, vagy belülről gyengítette őket a rendszer. Az utcai tüntetések jelentette demokratikus fellángolás azonban fontos lehetőséget nyújt számukra, hogy ismét fontos pártokká váljanak – véli a szakértő.

Nagyon fontos, hogy az új – akár ideiglenes – hatalom megpróbáljon tárgyalni, jelentős kompromisszumokat kötni, hogy elkerüljék a leszámolást, ami kisiklatná a békés folyamatot – figyelmeztetett a CERMAM igazgatója.

A Reuters ugyanakkor rámutatott, hogy Buteflika távozása csak az első gesztus a kőolajban és földgázban gazdag ország fiataljai számára, ahol minden negyedik 30 év alatti állampolgár munkanélküli.

A Reuters által megkérdezett elemzők rámutattak, hogy a rendszer krónikus despotizmustól szenved, Buteflika 2013-as agyvérzése óta a fivérei, oligarchák és volt katonákból lett hírszerzők irányították az országot. A héten – az elnök várható távozása jeleként – tucatnyi politikai kapcsolatokkal bíró üzletember útlevelét vonták be, miután korrupció gyanúja miatt vizsgálatot indítottak ellenük. Egyiküket, Buteflika hívét, Ali Haddádot őrizetbe is vették – jelentette szerdán az Ennahar televízió.

Buteflika részt vett a francia gyarmatosítás elleni harcban az 1950-es és 1960-as években, majd Algéria külügyminisztereként a harmadik világ érdekeit védte a hidegháború idején. Algéria történelmének legsötétebb időszakában, a mintegy 200 ezer emberéletet követelő polgárháború idején, 1999-ben lett Algéria elnöke. Sikerült helyreállítania a stabilitást, de kora és betegsége korlátokat szabott tevékenységének. Nem sikerült talpra állítania a gazdaságot, korrupciós botrányok övezték az elnökségét.