Fotó: MTI/AP/Rui Vieira
Hirdetés

Sajtótájékoztatóján Natasha Bertaud szóvivő félrevezetőnek és pontatlannak minősítette a szóban forgó levelet, amelyben Johnson az ír-északír határellenőrzés visszaállításának elkerülését célzó, szerinte antidemokratikus tartalékmegoldás (backstop) törlését kérte.

A történtekre Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is reagált, rámutatva, hogy a brit belpolitikai bénultság fő okának számító mechanizmus „biztosíték” a kemény határok újbóli bevezetése ellen, hacsak és amíg nem születik jobb megoldás.

„Valójában a határellenőrzés visszaállítását támogatják, akik ellenzik ezt a pótmegoldást, de nem kínálnak reális alternatívákat” – írta Tusk a Twitteren.

Antti Rinne, az EU soros elnökségét betöltő Finnország kormányfője hétfőn figyelmeztette brit kollégáját, hogy a bennmaradó tagállamok nem fogják újratárgyalni a már elfogadott, de a londoni parlament által háromszor leszavazott kiválási szerződést.

Keddi levelében Boris Johnson azt javasolta, a tartalékmegoldás helyett a felek kötelezzék magukat, hogy alternatív megoldást találnak a Brexit október 31-ei határideje után tervbe vett átmeneti időszak végéig. Egyes elemzők azonban a dokumentumot „puszta PR-fogásnak” tartják.

A tartalékmegoldás alapján az Egyesült Királyság egésze vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha nem sikerül olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodásra jutni, amely önmagában feleslegessé tenné a backstop alkalmazását.

A brit miniszterelnök a napokban Berlinbe és Párizsba utazik, hogy Angela Merkel német kancellárral és Emmanuel Macron francia államfővel tárgyaljon.

Szakértők szerint még mindig nem világos, hogy milyen feltételekkel és mikor várható a britek kilépése, ha egyáltalán sor kerül erre. Sokan arra számítanak, hogy néhány hónapon belül előrehozott választásokat tartanak a szigetországban.

A „kemény Brexit” növekvő valószínűsége nyomán eközben az angol font értéke közel hároméves mélypontra zuhant a dollárral és az euróval szemben.