Boris Johnson megszorítások helyett beruházásokkal kezeli a válságot
Az Egyesült Királyság nem megszorító intézkedésekkel, hanem milliárdos építkezési és infrastrukturális beruházásokkal lesz úrrá a koronavírus-járvány okozta gazdasági sokkon – mondta kedden Boris Johnson brit miniszterelnök.
Johnson Közép-Anglia egyik legnagyobb ipari központjában, Dudley városában vázolta fel a kormány gazdasági kilábalási programját.
Kijelentette: a koronavírus-járvány teremtette gazdasági válságból nem a megszorítások politikája, nem a garasoskodás kínálja a kiutat, mivel „a világ már túllépett 2008-on”.
Boris Johnson ezzel arra utalt, hogy a 2010-ben hatalomra jutó konzervatív párti brit kormány a hazai össztermék (GDP) 11,1 százalékának megfelelő – békeidőben példátlan – államháztartási hiányt vett át munkáspárti elődjétől a 2008-2009-es pénzügyi válság idején végrehajtott hatalmas bankmentő állami tőkeinjekciók örökségeként, és a deficit csökkentésére évtizedes távlatú, radikális költségvetési szigorítási programot dolgozott ki.
A brit kormányfő keddi beszédében elmondta: az infrastrukturális beruházási tervcsomag első eleme egy tíz évre szóló iskolaépítési program, amelynek alapján egymilliárd font (390 milliárd forint) ráfordítással 50 új iskola épül.
A brit kormány emellett a következő 8 évben 12 milliárd fontos támogatást nyújt 180 ezer új, megfizethető lakás felépítéséhez, még az idén 100 millió fontot fordít a közúthálózat fejlesztésére, és ugyancsak az idén 1,5 milliárd font pótlólagos költségvetési forrást biztosít a kórházak korszerűsítésére, illetve új kórházak építésére.
Johnson felidézte: a Konzervatív Párt legutóbbi választási programjában is szerepelt már 40 új kórház felépítése.
A miniszterelnök szerint számítani kell a Covid-19-járvány okozta gazdasági sokk utórengéseire, de éppen ezért ez az a pillanat, amikor hozzá kell kezdeni a brit gazdaság évtizedek óta elhanyagolt problémáinak kezeléséhez.
„Gyorsan kell cselekedni, mert máris látjuk a GDP-érték szédítő ütemű zuhanását” – fogalmazott Boris Johnson.
A brit statisztikai hivatal (ONS) éppen kedden, nem sokkal Johnson beszéde előtt közölte, hogy több mint negyven éve nem mért ütemben, 2,2 százalékkal csökkent a brit hazai össztermék az idei első negyedévben az előző három hónaphoz mérve az új koronavírus okozta járvány első közvetlen reálgazdasági hatásaként.
A kimutatás szerint ez a legnagyobb mértékű negyedéves visszaesés a brit gazdaságban 1979 harmadik negyedéve óta.
A statisztikai hivatal ráadásul rontotta is a növekedési számokat: a múlt hónapban közölt, részleges adatokra alapuló első becslésében még 2 százalékos negyedéves összevetésű GDP-csökkenést jelzett 2020 első negyedévére.
Az idei első negyedéven belül márciusban 6,9 százalékkal – az első becslésnél 1,1 százalékponttal nagyobb ütemben – zuhant a brit GDP-érték az előző hónaphoz viszonyítva.
Ez korántsem volt a mélypont: áprilisban, a koronavírus-járvány megfékezését célzó korlátozások bevezetése utáni első teljes hónapban példátlan ütemben, havi összevetésben 20,4 százalékkal zuhant a brit GDP-érték.
A jelenleg érvényes előrejelzések a második negyedév egészére is 20 százalék körüli GDP-zuhanást valószínűsítenek a brit gazdaságban, bár több elemzőház is közölte, hogy a múlt hónap óta tapasztalható élénkülés a korábbinál derűlátóbb várakozásokra ad okot.
