Harmincötmilliárd eurót költ a Bundeswehr űrhadviselésre
Beszáll az űrversenybe Németország
Berlin az elkövetkező öt évben rekordösszeggel erősíti az űrvédelmi képességeit. A Bundeswehr történetének legnagyobb űrberuházása indul: új műholdak, fokozott kibervédelem és saját műveleti központ fejlesztését jelentette be a német védelmi miniszter. Szakértők szerint ezzel az európai űriparban a francia dominancia is meginoghat.
Amikor Donald Trump első elnöki ciklusa alatt űrhadosztály felállításába kezdett, általános gúnykacaj övezte a tevékenységét. Azóta azonban nyilvánvaló lett, hogy a világűr is csatatérré válik. Friss hír, hogy Boris Pistorius német védelmi miniszter bejelentette, Berlin a következő öt évben 35 milliárd eurót fektet be az űrbiztonságba.
Az űrparancsnokság karácsonyi kívánságlistája
– A Bundeswehren belül olyan struktúrákat építünk ki, amelyek lehetővé teszik, hogy közép- és hosszú távon hatékonyan védekezzünk és elrettentsünk az űrben – mondta Pistorius a Német Ipari Szövetség éves Űrkonferenciáján Berlinben. – Új műhold-konstellációkat tervezünk beszerezni – korai előrejelzés, felderítés és kommunikáció céljából. Emellett kettős felhasználású rendszereket is alkalmazunk, vagyis olyan technológiákat, amelyek civil és katonai célokra egyaránt bevethetők – tette hozzá Pistorius.
A védelmi miniszter külön kiemelte, hogy javítani kell „valamennyi űrrendszer” kiberbiztonságát. Már májusban Michael Traut vezérőrnagy, a német űrparancsnokság parancsnoka is jelezte: a műholdak önvédelmi intézkedései, vagyis a beépített önvédelem szerepel a „karácsonyi kívánságlistáján” – írja a Breaking Defense.
– A műholdhálózatok ma a modern társadalmak Achilles-sarkát jelentik. Aki ezeket megtámadja, egész nemzeteket béníthat meg – mondta Pistorius. Példaként említette azt az orosz kibertámadást, amely 2023 februárjában érte a Viasat kommunikációs műholdhálózatát, közvetlenül az ukrajnai invázió előtt. Ez a támadás Németországban szélerőművek leállásához is vezetett. Pistorius továbbá azzal vádolta Oroszországot, hogy Luch/Olymp műholdjai követték két olyan Intelsat kommunikációs műhold mozgását, amelyeket a Bundeswehr is használ. Az orosz „ellenőr műholdaknak” nevezett Luch/Olymp eszközök 2015 óta többször közelítették meg amerikai és nyugati műholdak pályáját geoszinkron pályán.
Időszerű hírszerzés
Berlin éppen ezért a jövőben „bürokráciamentesen és korai szakaszban” tervezi támogatni a kis- és középvállalkozások innovációit, míg a nagyvállalatokat rendszerszintű integrátorokként vonja be, hogy összekapcsolják a kisebb cégeket és startupokat.
Közben Európa legnagyobb hordozórakéta-gyártója, az Arianespace bejelentette, hogy elnyerte a Bundeswehr megbízását két SATCOMBw Stufe 3 műhold pályára állítására, emelyeket Ariane 6 nehéz hordozórakéta juttat majd célba. Ezek a műholdak a COMSATBw 1 és 2 katonai kommunikációs műholdakat váltják majd.
A Planet Labs Germany GmbH, egy amerikai cég európai központja pedig a nyár elején számolt be arról, hogy „többéves, 240 millió eurós, a német kormány által finanszírozott megállapodást” nyert el olyan rendszerek fejlesztésére, amelyek „nagyfelbontású képeket és időszerű hírszerzést” biztosítanak. A vállalat ennek köszönhetően szeptemberben már azt tette közzé, hogy megkezdi egy modern, nagyfelbontású műhold németországi gyártását.
Vége a francia dominanciának?
Caleb Henry, a Quilty Space kutatási igazgatója a Breaking Defense-nek elmondta: a védelmi minisztérium terveinek egyik fő nyertese várhatóan Németország legnagyobb űripari fővállalkozója, a brémai székhelyű OHB lesz.
Az OHB öt elöregedő SAR-Lupe szintetikus apertúrájú radarműholdat üzemeltet, amelyek hírszerzési, megfigyelési és felderítési feladatokat látnak el a német hadsereg számára. A vállalat 2023-ban két új SARah műholdat indított, ám ezek működésképtelenek voltak egészen addig, amíg idén tavasszal egy pályakorrekciós manőverrel sikerült kiengedni beragadt antennáikat – számolt be róla a Seradata piaci elemző cég májusban.
A német védelmi minisztérium tervei valószínűleg hatással lesznek a feltörekvő hazai hordozórakéta-fejlesztőkre, különösen az Isar Aerospace és az RFA cégekre. Pristorius bejelentése akár a hagyományos francia dominancia visszaszorulását is elhozhatja az európai űriparban.
