Borrell: az EU 20 milliárd eurós különtámogatást javasol Ukrajnának
Az EU egy külön szekció létrehozását javasolja az Európai Békefenntartási eszköz keretében, amely évente akár 5 milliárd eurót biztosítana a következő négy évben Ukrajna védelmi szükségleteinek kielégítésére – jelentette ki Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő az EU-tagállamok külügyminisztereinek csütörtöki brüsszeli tanácskozását követő sajtótájékoztatóján.
„Ugyanarról az európai békeeszközről van szó, amely nagyon jól működött, és továbbra is használni fogjuk, de egy külön szekció jön létre konkrét finanszírozással, amelyet számításaim alapján 5 milliárd euró lenne évente a következő 4 évre – magyarázta a főképviselő. Hozzátette, hogy a külügyminiszterek erről a tanácskozás folyamán véleményt cseréltek, és a kérdést augusztus végén a spanyolországi Toledóban megrendezendő informális miniszteri találkozón vitatják meg részletesen.
Borrell sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet: ”Oroszország kilépett a fekete-tengeri gabonakereskedelmi egyezményből, ami ahhoz vezet, hogy a világ ismét az élelmezésbizonytalanság ember okozta problémájával néz szembe. Vlagyimir Putyin orosz elnök fegyverként használja az éhezést, még olyan országok ellen is, amelyek haboznak elítélni az illegális vérontását Ukrajnában„- hangsúlyozta.
Véleménye szerint Moszkva minden indoklás nélkül bombázza az ukrajnai tengeri kikötőket, megakadályozva a hajózás szabadságát, blokkolva az ukrán gabonaexportot. Cáfolva az orosz érvelést, mely szerint akadályokba ütközik a saját élelmiszer- és műtrágyaszállítás, Borrel azt mondta, hogy ”Moszkva jó hasznot húz a gabona és a műtrágya exportjából„. Mint mondta, ”Oroszország most még jobban fog profitálni a helyzetből, mert a gabonaárak emelkedni fognak, miután az orosz erők megsemmisítik az ukrán terméskészleteket„.
Törökországgal kapcsolatban elmondta, hogy kölcsönös érdek fűződik Ankara és az Európai Unió közötti szorosabb kapcsolat kialakításához: a kelet-mediterrán térségben a fenntartható együttműködés az egész régió stabilitását és biztonságát szolgálná. A Törökországgal való újbóli kapcsolatfelvétel e szempontból kulcsfontosságú” – mutatott rá. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy „az EU és Törökország közötti kapcsolatok kétirányúak, nemcsak arról van szó, hogy mit vár el az unió Törökországtól, hanem arról is, hogy mit vár el Törökország az uniótól”.
„Törökország számára a legfontosabb kérdések a vámunióról szóló megállapodás és vízumliberalizáció felülvizsgálata, erről a közeljövőben fogunk tárgyalni. Reméljük azonban, hogy a kelet-mediterrán térségben a feszültség enyhülni fog, és hogy komoly kísérletek történnek a ciprusi tárgyalások folytatására az ENSZ által már elfogadott megállapodások alapján. Nyilvánvalóan be kell vonnunk Görögországot és Ciprust is, és a kelet-mediterrán térségben kialakult helyzet lesz az egyik legfontosabb eleme a Törökországgal való konstruktív kapcsolatok újrakezdésére tett kísérleteinknek” – zárta a sajtótájékoztatót Borrell.
A külügyminiszterek csütörtöki ülésükön újabb szankciókkal sújtották, amiért a közel-keleti ország katonai támogatást nyújt Oroszországnak az ukrajnai háborúban. A szankciók megtiltják a pilóta nélküli légi járművek építéséhez és gyártásához szükséges alkatrészeknek az Európai Unióból Iránba való kivitelét.
Az EU emellett korlátozó intézkedéseket vezet be 18 személy és 5 szerv ellen az emberi jogok megsértése miatt Afganisztánban, Dél-Szudánban, a Közép-afrikai Köztársaságban, Ukrajnában és Oroszországban.
Afganisztánban az EU a tálib oktatási és igazságügyi minisztert, valamint a legfelsőbb bíróság hivatalban lévő főbíráját sújtja szankciókkal az afgán nőket érintő jogfosztásukban játszott szerepük miatt. Oroszországban olyan emberek ellen vezetnek be intézkedéseket, akik részt vettek a Kreml-ellenes aktivisták – többek között Vlagyimir Kara-Murza és Alekszej Navalnij – önkényes letartóztatásában és fogvatartásában.
