Börtönben marad Breivik, a tömeggyilkos

„Miután a pszichológiai állapota nem változott, súlyos a kockázata annak, hogy Breivik ismételten visszaesik, és olyan magatartást tanúsít, amely a július 22-i terrortámadások elkövetéséhez vezetett” – áll a szabadon bocsátási kérelmet elutasító Telemark járási bíróság indoklásában.

Az ítélet szerint Breivik „szélsőséges erőszakot követett el politikai céljai elérése érdekében”, és a bíróságnak „nincs kétsége afelől, hogy (Breivik) ma is képes másokat veszélyeztető, újabb súlyos bűncselekményeket elkövetni”.

A muszlimellenes, neonáci Breivik soha nem mutatott megbánást, amióta 2011 júliusában a békeidők legsúlyosabb támadását követte el Norvégiában, így várható volt a bíróság döntése. Oslo kormányzati negyedében gépkocsiba rejtett pokolgéppel nyolc embert ölt meg, majd Utoya szigetén a baloldali Munkáspárt ifjúsági táborában hatvankilenc embert – többségükben fiatalokat – lőtt agyon.

A 42 éves Breivik a kiszabható legsúlyosabb – 21 éves – börtönbüntetését tölti, amely korlátlanul meghosszabbítható, ha továbbra is veszélyt jelent a társadalomra. Az ítéletben legkevesebb tízéves határidőt szabtak meg, amikor kérelmezheti feltételes szabadlábra helyezését. Ezt meg is tette azon a tárgyaláson, amelyet januárban tartottak biztonsági okokból a dél-norvégiai Skien börtönében, ahol a büntetését tölti.

Bár a kérelme az első perctől fogva kudarcra volt ítélve, Breivik megpróbálta az eljárást ideológiája terjesztésére felhasználni, kihasználva a közfigyelmet és a média érdeklődését. A fehérek felsőbbrendűségével kapcsolatos nézeteket hangoztatott, és náci karlendítéseket végzett a bírósági meghallgatás első napján.

Randi Rosenqvist pszichiáter, aki 2012 óta végzi Breivik megfigyelését, úgy nyilatkozott a bírósági meghallgatásán, hogy Breivikben nem lehet megbízni. A börtön egyik tisztségviselője azt hangsúlyozta a szabadon bocsátási kérelemről döntő bíróknak: „egyértelmű annak a veszélye”, hogy Breivik újra súlyos bűncselekményeket követne el, ha szabadon bocsátanák.