Botrány: Romániában betiltják a TikTokot

Megrettent a saját teremtményétől a román establishment. Călin Georgescu radikális jobboldali román államfőjelölt bejutott az elnökválasztás második fordulójába, és azóta kígyót-békát kiált rá média és a román politikum. Egy pillanatig sem állítom, hogy nincs miért, de most már azt mondják, hogy a kínai tulajdonú közösségi médiafelület algoritmusai avatkoztak be a román elnökválasztásba, miközben a fősodratú román pártok november elején már majdnem 47 millió lejt (4 milliárd forintot) fektettek be az elnökválasztási versenybe és 30 millió lejt (2,5 milliárd forintot) a parlamenti versenybe. Ezek közül a PSD egymaga 37 millió lejt (3 milliárd forintot) költött jelöltje, Marcel Ciolacu népszerűsítésére, ami kétszer annyit, mint az egész 2019-es kampánya során – ehhez képest a regnáló román miniszterelnök csak a harmadik lett.

Olyannyira frusztrálódott a román politikai elit, hogy Pavel Popescu, a Román Országos Távközlési Hatóság alelnöke bejelentette, hogy

mától kezdeményezi a TikTok platform felfüggesztését Romániában.

Az intézkedést a november 24-i elnökválasztás első fordulójával kapcsolatos manipulációs vádak miatt tartja szükségesnek, amíg a hatóságok be nem fejezik az ügy kivizsgálását. Popescuék így akarják megakadályozni a további beavatkozásokat, és tisztázni szeretnék a TikTok szerepét a választási folyamatban, ezért hivatalos eljárásokat indítanak a platform ideiglenes betiltására.

Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) már kedden felkérte az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja ki a TikTok romániai tevékenységét, mert a kínai közösségimédia-platform állítólag a saját közösségi alapelveit megszegve engedélyezte Călin Georgescu független elnökjelölt politikai hirdetéseit.Valentin Jucan a Digi 24 hírtelevíziónak nyilatkozva kifejtette, hogy a testület álláspontja szerint a TikTok algoritmusai segítették a jelöltnek kedvező tartalmak terjedését, ami „felborította a romániai választási verseny egyensúlyát és veszélyeztette a politikai pluralizmust” – ez az érvelés azért nevetséges, mert Călin Georgescut meg sem hívták a kereskedelmi médiumok által szervezett elnökjelölti vitákra, a fősodratú média alig foglalkozott vele, egy műsorban pedig lényegében azt ajánlották neki, hogy „vegye be a gyógyszereit, ha azt hiszi, hogy ő lesz Románia következő elnöke”.

Felmerül a kérdés, hogy vajon ekkor nem sérült a demokratikus pluralizmus elve?

A fősodratú médiának savanyú a szőlő, amiért egy alternatív csatorna bizonyult királycsinálónak, még helyesebben: trónkövetelő-csinálónak. Közösségi alapelvei szerint a TikTok nem támogatja a politikai tartalmakat és tiltja a fizetett politikai hirdetéseket – de, a közösségi alapelveikben azt is leírják, hogy az „organikusan” terjedő politikai tartalmakat nem cenzúrázzák, ha azok tartalma nem ütközik a közösségi alapelveikkel. Márpedig fontos látni, hogy a Georgescuról szóló tartalmakat egymásnak küldözgették az emberek, tehát vírusszerűen terjedtek, az algoritmus pedig automatikusan pártolja a gyorsan terjedő tartalmakat.

Egy román tévécsatorna megkérdezte Georgescu szavazóitól, hogy miért szavaztak rá, és egyöntetűen két okot említettek:

1. nem a PSD-PNL-féle establishment embere, elegük van az utóbbi „35 évből”,
2. másképpen beszél, mint a legtöbb politikus.

A „béke embere”

Érdemes elolvasni, hogy az oroszpártisággal és Európa-ellenességgel vádolt Călin Georgescu mit mondott a legnézettebb, 6,1 milliós TikTok videójában: „Sem a támogatóimat, sem a román népet nem érdekli Putyin vagy Ukrajna, hanem Románia, a jólét, a boldogság, a stabilitás és a biztonság. Túl sokat ragaszkodunk egy olyan témához, ami nem tartozik ránk, miközben az országban valódi problémák vannak, mint például a szegénység, a kábítószer és az anyák bizonytalan helyzete.  Elnökként az a prioritásom, hogy mindenekelőtt a népemmel törődjek, amely ma szenved.”

A vírusszerű terjedés titka tehát voltaképpen egyszerű: Georgescu arról beszélt, amiről az egymást szidalmazó hagyományos pártok elnökjelöltjei nem beszéltek, a románok nagy része pedig rezonált erre.

Georgescu győzelmét nem a kínai beavatkozás magyarázza, hanem a gyenge kampányok, a választókat érdeklő kérdések gyenge kommunikációja, a viták és a viszályok, amelyekbe a romániai fő elnökjelölt pártok jelöltjei keveredtek. Georgescu a románok aggodalmait fogalmazta meg az ukrajnai háború esetleges eszkalálódásáról beszélt, és azt mondta, hogy ő a béke embere.

Ilyen narratívát hallottunk az amerikai választásokon is. A gazdasági kihívások, a tartós infláció szintén szerepet játszottak a hatalmon lévő jelöltek kudarcában. Donald Trump és Călin Gerogescu is a fősodratú elittel szemben határozták meg magukat, arról beszéltek, amiről ellenfeleik nem (hétköznapi gondok, más álláspont a háborúval kapcsolatban), a közösségi médiában közvetlenül kommunikáltak az „emberekkel”. Mindketten „elnyomott” helyzetben voltak, hisz a fősodratú médiumok nem adtak nekik teret. Mindkét helyen a régóta kormanyzók a szakértelemmel, a kormanyzáshoz szükséges szaktudás meglétével büszkélkedtek – de mindez nem számított. 

Összeesküvés-elméletek

Nem e cikk témája, de Călin Georgescu felemelkedése összefügg Donald Trump győzelmével és Magyar Péter megjelenésével is. Több elmélet is született, hogy miért nyerte meg a választások első fordulóját, ezek közül

1. Az algoritmuskirály-elmélet szerint a TikTok algoritmusok machinációja és troll-hadseregek lendítették a második fordulóba Georgescut;
2. A szolgálatkirály-elmélet szerint a román titkosszolgálatok kihátráltak az AUR-os George Simion mögül, mivel Diana Sosoaca szélsőségesen soviniszta politikus nem indulhatott az elnökválasztáson, ezért az Amerika Európából való katonai kihátrálásának geopolitikai következményeitől tartó szakszolgálatok Călin Georgescuval nyerették meg az első fordulót, hogy óvatos (kétkulacsos) duhajként szemléljék tovább a kelet-európai eseményeket, a Nethuszár című erdélyi hírportál szerint; végül
3. A helytartó-elmélet szerint egyenesen Oroszország, ad absurdum Kína avatkozott be a romániai elnökválasztásba. Hogy ezekben mennyi igazság van, az majd a következő hónapokban, években kiderül, ám még nem zajlott le a második forduló, nem tudhatjuk, hogy ki lesz a végső győztes, ennek fényében kissé elhamarkodott a román titkosszolgálatok nagystratégiáján elmélkedni.

Természetesen ez a választás hatással lesz a december elsejei parlamenti választásra (megerősödhet az AUR és a szélsőséges erők) de nem lehet tudni, hogy milyen kormánykoalíció születik. Romániában a külpolitika terén van szerepe az elnöknek, de nem annyi, mint például Emmanuel Macron francia elnöknek, így arra számítani, hogy Románia otthagy csapot és NATO-t, csak azért mert „oroszpárti” elnöke lenne, kissé elrugaszkodott álláspont.

A titkosszolgálatok ármánykodásaiból pedig egyetlen fontos tényező marad ki: a nép.

Egy titkosszolgálat se lát bele az emberek fejébe, ezért természetesen ők sem látnak előre mindent.

A választás eredménye , a „fősodor”-ellenesség pont a titkosszálgalatokat is elérte átvitt értelemben, hisz a román szolgálatok kezéből épphogy kicsúszhatott az irányítás, ezért vizsgálódnak ennyire bőszen.