Fotó: MTI/AP/Reuters pool/Evelyn Hockstein
Joe Biden amerikai elnök, Narendra Modi indiai miniszterelnök és Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök (b-j) kezet fog a Globális Bioüzemanyag-Szövetség létrehozásának alkalmából a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezetõ feltörekvõ országát, valamint az Európai Uniót tömörítõ húszas csoport, a G20 csúcstalálkozóján Újdelhiben, 2023. szeptember 9-én.
Hirdetés

„Nem áll érdekünkben a G20-ak megosztottsága. Konfliktus helyett békére és együttműködésre van szükségünk” – szögezte le az államfő.

India vasárnap, a csúcstalálkozó záróeseményén hivatalosan is átadta a G20-ak soros elnökségi tisztét Brazíliának.

Lula előző nap, a Firstpost című indiai hírportálnak adott interjújában továbbá elmondta, a brazil hatóságok nem fogják letartóztatni Vlagyimir Putyin orosz elnököt, ha úgy dönt, részt vesz a G20-ak jövő évi Rio de Janeiró-i csúcstalálkozóján.

„Úgy gondolom, Putyin nyugodtan eljöhet Brazíliába (…) Annyit mondok, amíg én vagyok Brazília elnöke, és ő eljön az országba, semmiképpen nem tartóztatják le” – jelentette ki.

Emlékeztetett rá, hogy Oroszország ad helyet a legnagyobb feltörekvő országokat tömörítő BRICS csoport legközelebbi csúcstalálkozójának, melyre ő maga is el kíván menni, s úgy vélte, orosz kollégája viszonozza majd a látogatást.

Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények gyanújával. Amennyiben olyan országba utazik, amely részese az ICC statútumának, letartóztathatják. Brazília e statútumot 2000-ben írta alá.
Putyint azóta több nemzetközi eseményen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter képviselte.
Korábban Cyril Ramaphosa, a dél-afrikai köztársaság elnöke már kérte az ICC-t, hogy a BRICS-országok augusztus találkozóján ne kelljen őrizetbe vennie Vlagyimir Putyint, „mert az hadüzenetnek minősülne”. Az eseményen Oroszországot végül Lavrov képviselte.

Korábban írtuk