Brazília messze van

Az illiberális világ újabb vezetővel gazdagodott. Ezúttal Latin-Amerika legnagyobb gazdasága, a 210 milliós Brazília élén kezdheti meg munkáját markánsan jobboldali elnök. Fontos diplomáciai momentum, hogy miközben a latin-amerikai államfők nagy arányban tiszteletüket tették az új brazil államfő beiktatásán, a tengerentúlról csak Magyarország és Izrael képviseltette magát a legmagasabb, illetve az Egyesült Államok külügyminiszteri szinten. Orbán Viktor miniszterelnök meghívta Jair Bolsonarót Magyarországra, amit a brazil elnök el is fogadott. Ki Brazília új államfője, és mire lehet számítani elnöksége alatt?

Fotó: MTI

Latin-Amerikának a gazdaságilag legnagyobb öt országa közül már háromban, Argentínában, Brazíliában és Chilében is jobboldali kormány van hatalmon. Míg azonban Mauricio Marci argentin államfő és chilei kollégája, Sebastian Pinera sikeres üzletemberekből lett politikusok, akik az angolszász értelemben vett jobboldaliakként a piac szabadságát hirdetik, és korlátozzák az állam befolyását, addig Brazília új elnöke, Jair Bolsonaro más irányvonalat képvisel. A politikus ejtőernyős tisztként szolgált az országot 1964 és 1985 között irányító jobboldali junta idején, amelyre – a baloldali és liberális közvélemény legnagyobb döbbenetére – ma is aranykorként, Brazíliát a kommunizmustól távol tartó védelmezőként és a gazdasági fejlődés megindítójaként emlékezik.

Noha Jair Bolsonaro politikusként is szókimondó volt, kampánya alatt még inkább a Donald Trumpéhoz hasonló botrányos kijelentéseivel szerzett hírnevet magának. A kongresszus egy női tagjáról azt mondta, túl ronda ahhoz, hogy megérje megerőszakolni. Az ország fekete lakosságát megsértve kijelentette, hogy a portugálok nem felelősek a rabszolgaságért, hiszen az afrikaiak maguk adták el fiaikat rabszolgáknak, a Haitit sújtó földrengés nyomán érkező menekülteket pedig a világ söpredékének nevezte, és kijelentette, hogy a rendőrségnek, amely az elmúlt évben ötezer bűnözővel végzett, ennél is többet kellene megölnie.

Jair Bolsonaro előretörése elsősorban a baloldal kudarcának köszönhető. Az országot tizenhárom éven keresztül irányító Munkáspárt (PA) népszerűségét erősen megtépázta a 2014 és 2016 közötti gazdasági válság, a 2016-ban kirobbanó korrupciós botrányok pedig számos politikusukat, köztük a népszerű Lula de Silva elnököt is maguk alá temették. De felemelkedésében közrejátszott a szomszédos Venezuela helyzete is. Az olajár zuhanása miatt bekövetkező gazdasági összeomlás és a nyomában járó káosz ijesztő példa volt a brazilok számára, Jair Bolsonarónak Donald Trumpéhoz hasonló határozott karaktere így vonzó alternatívának tűnt.

Bolsonaro népszerűségét növelte a romló közbiztonság is: a világ húsz legveszélyesebb városa közül ma hét található Brazíliában, ahol csak 2017-ben hatvanezer gyilkosság történt. A biztonsági helyzetet mutatja, hogy kampánya során Jair Bolsonarót is támadás érte. Ő azonban túlélte a halálosnak szánt késszúrást, kampányát pedig még a kórházi ágyáról is folytatta, élő videókkal bombázva ötmillió Facebook- és 900 ezer You­Tube-követőjét. Jair Bolsonaro sikerét leginkább azzal alapozta meg, hogy „Brazília mindenekelőtt és Isten mindenekfelett” mottójával szövetséget tudott kialakítani nemcsak a katolikus elöljárókkal és szavazataikat fele-fele arányban a jobb- és baloldal között megosztó híveikkel, de az egyre népesebb, az ország lakosságának immár lassan harmadát kitevő amerikai típusú evangéliumi keresztény közösségekkel is, akiknek 70 százaléka támogatta őt.

Felmérések szerint a brazilok kétharmada optimistán tekint Jair Bolsonaro elnöksége elé. Biztató jelnek tekintik, hogy az új államfő elődeivel szemben nem osztogatott miniszteri pozíciókat a befolyásos pártok erős embereinek, hogy ezzel nyerje el a 35 parlamenti párt támogatását. Kormánya technokratákból, ideológusokból és katonákból áll, akik a hivatásos politikusokkal ellentétben még nem kompromittálták magukat az emberek előtt. A brazilok külön nagy reményeket fűznek az új gazdasági és igazságügyi miniszterhez. Előbbi, a korábban bankárként dolgozó, előtte pedig a University of Chicagón diplomát szerzett Paulo Guedes, aki a pénzügyminisztérium mellett az ipari tervezésekért is felelős lesz. Hagyományos jobboldaliként támogatja a privatizációt, az alacsony vámokat a nemzetközi kereskedelemben, a nyugdíjrendszer reformját és a központi bank függetlenné válását is.

Hasonlóan ígéretes az új igazságügyi miniszter, Sérgio Moro, aki kíméletlen fellépést ígér a korrupció és a bűnözés ellen. Moro négy évig vezette a politikai korrupció felderítésére alapított bizottságot, amiért hős lett az emberek szemében. Az ő nevéhez köthető Lula de Silva korrupciós ügyeinek feltárása, melyek miatt az egykori baloldali elnök most tizenkét éves börtönbüntetését tölti. Moro a büntethetőség alsó korhatárát a jelenlegi 18-ról 16 évre szállítaná le, és megkönnyítené az egyszerű polgárok fegyverhez jutását.

Bolsonaro jobboldalisága szükségszerűen az Egyesült Államokhoz való közeledést is jelenti. Az elnök legalábbis kampánya során protekcionizmussal és Nyugat-ellenességgel vádolta a baloldali kormány gazdaságpolitikáját, és az USA-hoz való közeledést ígért. Kínát, amely ma Brazília legnagyobb kereskedelmi partnere és BRICS-tömbön belüli szövetségese, emellett az elmúlt másfél évtizedben 124 milliárd dollárt fektetett be Brazíliában, és a brazil szójaexport 80 százalékát szívja fel, azzal vádolta meg, hogy „felvásárolja Brazíliát”. Márciusban pedig, szembemenve Brazília négy évtizedes „egy Kína” politikájával, látogatást tett Tajvanon.

Jair Bolsonaro Donald Trump elnök példáját követve, ígéretet tett Brazíliának az ENSZ Emberjogi Bizottságából való kiléptetésére, az izraeli brazil nagykövetség Jeruzsálembe költöztetésére, a párizsi klímaegyezmény felmondására, a kínai gazdasági térnyerés megállítására, ami mellett felvetette az egyre kaotikusabb venezuelai helyzetbe való beavatkozást is. Beiktatását követően pedig Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel folytatott megbeszélése során megerősítette, hogy Brazília kilép az ENSZ globális migrációs csomagjából.

Az már most látszik, hogy a természet nem sok jóra számíthat az új elnöktől. Brazília a világ hetedik legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátója. Jair Bolsonaro azonban – Donald Trumphoz hasonlóan – kínai propagandának tartja a globális felmelegedést. A párizsi klímaegyezményt és az Amazonas törzseinek védelmére tett nemzetközi törekvéseket Brazília szuverenitásának a megsértéseként értékeli. Azt tervezi, hogy a jövőben összevonja a környezetvédelmi és a mezőgazdasági minisztériumokat, engedélyezi a bányászatot és a mezőgazdasági termelést az őslakosok által lakott rezervátumokban, gyakorlatilag szabad kezet ad a földbirtokosoknak a területeiken lévő erdők kitermelésére, és megvonja a környezetvédelmi szervezetek finanszírozását.

Hogy mindebből mi valósul majd meg, egyelőre nem tudni. A brazil parlament alsóházában 35 párt képviselteti magát, a legnagyobb pedig továbbra is a Munkáspárt, mely a testület 513 székéből 56-ot tudhat magáénak. Bolsonaro elnök így minden fontosabb törvény elfogadtatásakor sziszifuszi küzdelem elé néz. Emellett szembe kell néznie a ténnyel, hogy győzelme nem elsősorban a baloldali gondolatok népszerűtlenségének vagy a Munkáspárt programjaival kapcsolatos elutasítottságnak, hanem elsősorban a baloldali politikusok hitelvesztésének köszönhető. A baloldal regnálása alatt 29 millió ember került ki a szegénységből. Nem véletlen tehát, hogy Bolsonaro elnök maga is Lula da Silva szegénységellenes programjának kibővítésével kampányolt. Ami pedig a külpolitikai irányváltást jelenti, a gazdasági realitások ott is óvatosságra inthetik az államfőt.

Jair Bolsonaro elnökségét tehát egyelőre kérdőjelek veszik körül, és csak az idő dönti el, hogy a hangzatos kampány­ígéretekből mi válik majd valóra. Azt mindenesetre már most látni lehet, hogy magyar mércével mérve Jair Bolsonaro és a történelmi okokból a hazaitól teljesen eltérő fejlődésű brazil jobboldal általában nem tekinthetők mindenben követendő példának. Ez azonban nem feltétlenül probléma. A nagy távolság elfedi a gazdaságpolitikai és egyéb különbségeket, a migráció és a nemzeti önrendelkezés sorsdöntő kérdéseiben pedig az új brazil elnök megbízható partnere lehet Magyarországnak a nemzetközi fórumokon.