Brit külügyér: Oroszország súlyos árat fizetne, ha megtámadná Ukrajnát
A brit külügyminiszter szerint Oroszország súlyos árat fizetne, ha katonai akciót indítana Ukrajna ellen.
Liz Truss vasárnap, a hét vezető ipari hatalom (G7) külügyminisztereinek liverpooli értekezletén tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: az ülésen egyértelműen körvonalazódott az a közös álláspont, miszerint az Ukrajna elleni esetleges orosz inváziónak „masszív következményei” lennének.
Truss hangsúlyozta: a G7-tanácskozás megmutatta, hogy a csoport kiáll a szabadságért, a demokráciáért, az emberek ahhoz fűződő jogának érvényesítéséért, hogy bárhol a világon elnyomatástól mentesen élhessenek.
Az orosz kormány rendszeresen cáfolja, hogy katonai akciót tervezne Ukrajna ellen.
A brit külügyminiszter azonban a liverpooli G7-értekezleten kijelentette: a tagországok – a G7 soros elnöki tisztségét betöltő Nagy-Britannia mellett az Egyesült Államok, Kanada, Németország, Franciaország, Olaszország és Japán – külügyminiszterei egységesen arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió esetére a gazdasági szankciók „minden lehetséges formájának” alkalmazását napirenden kell tartani.
Oroszország „súlyosan megfizetne” az Ukrajna elleni esetleges katonai akcióért – mondta a brit külügyminiszter.
Londoni pénzügyi elemzők legutóbbi értékeléseikben mindazonáltal valószínűtlennek minősítették az orosz-ukrán válság szélsőséges eszkalációját.
A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő a minap változatlan stabil kilátással megerősítette Oroszország hosszú futamú szuverén devizaadósság-kötelezettségeinek „BBB” szintű, befektetési ajánlású besorolását, és ehhez fűzött indoklásában kiemelte: nem számol azzal, hogy az orosz-ukrán feszültség háborúvá fajul, mivel továbbra sem egyértelmű, hogy milyen stratégiai számítások állhatnának az Ukrajna elleni esetleges orosz katonai invázió mögött.
A Fitch londoni elemzői közölték: magasnak tartják az Oroszország elleni további szankciók kockázatát, nem tartozik azonban a legvalószínűbb forgatókönyveik közé egy olyan széleskörű szankciócsomag, amely az orosz energiaipari szektorra is kiterjedne, vagy megakadályozná az orosz bankokat dollártranzakciók lebonyolításában.
A hitelminősítő hangsúlyozta: nem számol olyan szankciókkal sem, amelyek lehetetlenné tennék az orosz szuverén adósságszolgálat teljesítését.
A brit külügyminiszter a liverpooli G7-értekezlet vasárnapi munkanapján kitért Kínára is. Kijelentette: a G7-csoport aggasztónak tartja Kína „erőszakos gazdaságpolitikáját”, és azt szeretné, ha a világgazdaságban az azonos gondolkodású, szabadságszerető demokráciák által kínált befektetések és kereskedelmi lehetőségek válnának vonzóbbá.
Liz Truss szerint a G7-gazdaságok éppen ezért növelik befektetéseiket az alacsony és a közepes jövedelmű országokban.
Truss ezt a G7-értekezletet felvezető előadásában is kiemelte.
A londoni Királyi Külügyi Intézetben – székháza után közkeletű nevén a Chatham House-ban – tartott beszédében elmondta: 44 olyan alacsony és közepes jövedelmű ország van a világban, amelynek Kínával szembeni adóssága meghaladja hazai össztermékük (GDP) 10 százalékát.
A brit külügyminiszter kiemelte annak fontosságát, hogy a demokratikus országok a nem piaci alapon működő gazdaságokkal szembeni fenntarthatatlan eladósodás alternatívájaként világszerte tisztább és megbízhatóbb finanszírozást nyújtsanak infrastrukturális és technológiai fejlesztési programokhoz.
