Brit-orosz diplomáciai csörte a Szkripal-ügy miatt
A brit belbiztonsági államtitkár szerint Vlagyimir Putyint terheli a felelősség a Szkripal-ügyben, a Kreml elutasítja és elfogadhatatlannak tartja a vádakat.A brit belbiztonsági államtitkár szerint Vlagyimir Putyint terheli a felelősség a Szkripal-ügyben, a Kreml elutasítja és elfogadhatatlannak tartja a vádakat.
Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)
Brit belügyi államtitkár: Putyint terheli a felelősség
Vlagyimir Putyin orosz elnököt terheli a felelősség Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős ügynök és lánya, Julija Szkripal tavaszi angliai megmérgezéséért – mondta csütörtökön a brit belügyminisztérium belbiztonsági kérdésekért felelős államtitkára.
Ben Wallace a BBC közszolgálati rádió közéleti és politikai műsorokat sugárzó 4-es csatornájának nyilatkozva kijelentette: nem tárhatja a nyilvánosság elé annak a széles körű hírszerzési munkának a részleteit, amelynek eredményeként a brit hatóságok azonosították, és előző nap megnevezték a Szkripal-ügy két közvetlen gyanúsítottját, de a brit kormány tényszerűen tudja, hogy a két orosz állampolgár az orosz katonai hírszerzés (GU) aktív ügynöke, és azt is, hogy Szkripalék megmérgezése a GU által végrehajtott művelet volt.
Wallace a szovjet időkben ismertté vált GRU rövidítést használta, és a gyanúsítottak azonosításáról szóló előző napi alsóházi bejelentésében Theresa May miniszterelnök is e rövidítéssel utalt a szolgálatra, amely a mai napig így szerepel a nemzetközi – és gyakran az orosz – sajtóban is, ám a szerv 2010-ben áttért a GU (Glavnoje Upravlenyije, Főcsoportfőnökség) elnevezés használatára.
Ben Wallace a BBC rádióban elhangzott csütörtöki interjúban kijelentette: az incidensért „végső soron” Vlagyimir Putyint terheli a felelősség, hiszen ő a hírszerzési szolgálatokat működtető orosz állam vezetője, és „aligha állíthatja róla bárki, hogy nem tartja ellenőrzése alatt az államot”. Az orosz elnök még büszke is arra, hogy aktív és volt hírszerzési ügynökökkel veszi körül magát, a GU-ról pedig nem lehet azt mondani, hogy elszabadult, ellenőrzés nélkül dolgozó intézmény, hiszen felettes szervén, az orosz védelmi minisztériumon keresztül közvetlenül kötődik a Kremlhez, állományát fegyelmezett katonák alkotják – fejtegette a brit belügyi államtitkár.
Wallace a brit kormány első tagja, aki név szerint Putyint nevezte a Szkripal-ügy felelősének. Theresa May miniszterelnök, aki szerdán a londoni alsóházban tájékoztatta a gyanúsítottak azonosításáról a képviselőket, felszólalásában úgy fogalmazott: az orosz katonai hírszerzés igen fegyelmezetten dolgozó szervezet, jól kiépített parancsnoki láncolattal, vagyis Szkripalék megmérgezése nem lehetett engedély nélkül végrehajtott művelet, és szinte biztos, hogy az akciót „az orosz állam valamely magas szintjén” is jóváhagyták.
May ugyanakkor még nem említette Vlagyimir Putyin nevét.
A csütörtöki BBC-műsorban, arra a kérdésre, hogy a brit kormány készül-e megtorló intézkedésekre, várható-e például „visszavágás a kibertérben”, Wallace kitérően csak annyit mondott, hogy az ilyen incidensekre London mindig „a maga módján” ad választ. „Mi nem az oroszok vagyunk, nem kenyerünk az ilyesfajta huliganizmus, rombolás és agresszivitás, a jogállamiság keretein belül szállunk szembe az oroszokkal, nyílt és fedett műveletek keretében” – fogalmazott a belügyi államtitkár.
Az angol-walesi vádhatóság (CPS) szerdán közölte, hogy az eddigi vizsgálatok alapján két orosz állampolgár, Alekszandr Petrov és Ruszlan Bosirov gyanúsítható Szergej Szkripal és lánya megmérgezésével.
A Scotland Yard terrorellenes műveleti osztálya fotókat is közzétett a két gyanúsítottról, de közleményében azt valószínűsítette, hogy az ügyészség által ismertetett két név valójában álnév.
A 66 éves Szkripal az akkor még a GRU rövidítést használó orosz katonai hírszerzés ezredeseként a brit külső hírszerzésnek (MI6) is dolgozott a 2000-es években, és 33 éves lányával együtt márciusban mérgezték meg Novicsok típusú katonai idegméreg-hatóanyaggal a délnyugat-angliai Salisburyben, ahol egy nyolc évvel ezelőtti kémcsere után letelepedett. A mérgezést mindketten túlélték, jelenleg ismeretlen helyen tartózkodnak.
Moszkva folyamatosan tagadja, hogy köze lenne az incidenshez.
A Kreml megengedhetetlennek tartja az orosz vezetéssel szembeni vádakat
A Kreml visszautasít minden olyan brit vádaskodást, amely szerint Oroszországnak köze lenne a Szkripal-ügyhöz, és megengedhetetlennek tart minden olyan állítást, amely az orosz vezetést összefüggésbe hozza azzal – jelentette ki Dmitrij Peszkov újságíróknak csütörtökön Moszkvában.
Az orosz elnöki szóvivő egyebek között arra reagált, hogy Ben Wallace brit belügyi államtitkár a nap folyamán korábban a BBC-nek kijelenttette, hogy „végső soron” Vlagyimir Putyin orosz elnököt terheli a felelősség a Salisburyben történek miatt, mert ő a hírszerzési szolgálatokat működtető orosz állam vezetője. Theresa May brit kormányfő szerdán közölte, London bizonyítani tudja, hogy a Szkripal-ügy két gyanúsítottja az orosz katonai hírszerzés ügynöke, és szintén célzást tett a Kreml érintettségére.
„Oroszországnak nem volt és nincs köze a Salisburyben történtekhez. Oroszország semmilyen módon nem részese az ügynek. Megengedhetetlennek tartunk minden, az orosz vezetés címére megfogalmazott vádat” – mondta Peszkov.
„Tegnap May asszony a legfelső orosz vezetés lehetséges részességéről beszélt. Ismételten bejelentjük, hogy sem Oroszország legfelső vezetésének, sem az alsóbb rangú vezetésének és semmilyen hivatalos képviselőjének nincsen semmi köze a Salisburyben történtekhez. Erről szó sem lehet, és bármilyen, ezzel kapcsolatos feltételezés vagy vád megengedhetetlen” – tette hozzá.
A szóvivő kijelentette, hogy Moszkva csak abban az esetben tehet lépéseket a Szkripal-ügy gyanúsítottjaival kapcsolatban, ha London a kétoldalú és a sokoldalú jogsegély-megállapodások alapján, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően ilyen kéréssel fordul hozzá. Mint mondta, egy sajtóértekezlet vagy egy parlamenti felszólalás ilyesmihez nem jelenthet jogalapot. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a brit vezetés nem látja értelmét a nyomozásban való együttműködésnek, holott ezt az orosz hatóságok már a kezdet kezdetén felajánlották.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő az állami Rosszija 1 tévécsatornának hivatkozva kétségbe vonta a Szkripal-ügy két gyanúsítottjáról a brit hatóságok által közreadott fotók hitelességét. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a London által Alekszandr Petrovként és Ruszlav Bosirovként megnevezett férfiről a brit rendőrség honlapján közölt fotókon a felvétel időpontjaként egyformán 2018. március 2., 16 óra 22 perc és 43 másodperc szerepel.
Az orosz diplomáciai tárca egyébként csütörtökön közleményt adott ki, amelyben határozottan visszautasította az Oroszországgal kapcsolatban elhangzott brit gyanúsításokat és közölte, hogy a brit kormányfő „abszolút elfogadhatatlan hangnemben” beszélt szerdán a Szkripal-üggyel kapcsolatban.
Az orosz külügyminisztérium kifogásolta, hogy London továbbra is Oroszországot nevezi meg egyetlen olyan országként, amely képes a „novicsok” típusú méreghatóanyag alkalmazására és amelynek indítéka is volt annak Salisburyben való bevetésére. A dokumentum szerzői rámutattak, hogy a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) műszaki titkárságának az amesburyi incidenssel kapcsolatban megjelentetett jelentésére, amely nem nevezte meg az idegméreg eredetét és a „novicsok” elnevezést nem is említette.
Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynök és lánya március 4-én súlyos mérgezéssel került kórházba az angliai Salisburyben. London a merénylettel az orosz vezetést gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. A vádak és viszontvádak nyomán a két ország kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát.
Hasonló kölcsönös retorziók történtek Oroszország és más, Nagy-Britanniával szövetséges és vele szolidáris államok között is.
Június 30-án Salisbury közelében, Amesburyben eszméletlenül találtak rá egy 44 éves brit nőre és egy 45 éves férfira. A Scotland Yard közölte, hogy őket is Novicsok típusú katonai idegméreg-hatóanyaggal mérgezték meg, mint az első két áldozatot. Szkripalék hosszas kezelés után távoztak a kórházból, de az amesburyi mérgezés egyik áldozata, Dawn Sturgess július 9-én elhunyt. A brit hatóságok egyesítették a két ügyben folytatott nyomozást.