Brit vezetéssel védenék meg az északi tengereket az oroszoktól
A Politico cikke szerint a brit hadsereg Észak-Norvégiában, Bodø városának közelében tartott katonai gyakorlatot, amelyen azt modellezték, miként reagálnának az északi és balti országok egy újabb orosz támadásra. A szimulációban egy év telt el az ukrajnai tűzszünet megkötése után, amikor egy határ menti országban oroszpárti csoportok kezdenek zavargásokba. A résztvevőknek újságcikkekre, hírszerzési jelentésekre és közösségi bejegyzésekre támaszkodva kellett meghozniuk döntéseiket.
A Politico riportja emlékeztet, hogy az elmúlt időszakban sorozatos incidensek mutatták meg, milyen sebezhető valójában ez a térség: ismeretlen eredetű támadás érte egy balti-tengeri adatkábel-rendszert, orosz repülők többször átlépték a NATO légtérhatárait, és nőtt az orosz hadihajók jelenléte a brit vizek közelében.
A Krím 2014-es elfoglalása után Nagy-Britannia kezdeményezésére alakult meg a tíz országot tömörítő, úgynevezett Joint Expeditionary Force (JEF) , amelynek célja a gyors, összehangolt reagálás biztosítása a régióban. John Healey brit védelmi miniszter a Politicónak azt mondta, hogy ezek az államok „nap mint nap [a saját bőrükön] érzik az orosz katonai jelenlétet”, és szerinte a JEF képes gyorsan felmérni a veszélyeket és reagálni azokra.
Gjert Lage Dyndal, a norvég hadsereg tábornoka azt mondta, az orosz aktivitás az északi térségben nem új jelenség, sokkal inkább a régi, amerikai–orosz nukleáris versengés folytatása. Hangsúlyozta azonban, hogy a koordinált fellépés létfontosságú, különösen az úgynevezett hibrid hadviseléssel szemben, amely az utóbbi években egész Európában felerősödött. Ilyennek nevezte a 2022-es gázvezeték-robbantásokat, a dróntevékenységet és a hajózási útvonalak szabotálását is.
Szakértők szerint a brit kezdeményezés helyes irány, de nem hozzák ki belőle a maximumot. Egyes elemzők úgy látják, a JEF-nek világosabb célokra és több forrásra van szüksége, ha valódi védelmi erőként akar működni. Egy, a biztonságpolitikai bizottságban is részt vevő brit képviselő úgy nyilatkozott, a szervezet képes ugyan beavatkozni, de jelenleg nincs megfelelő felhatalmazása erre, pedig mind a JEF, mind a francia–brit vezetésű, új katonai szövetség lesz ott a frontvonalon, ha Oroszország támadást indítana.
A gyakorlaton részt vevő katonai vezetők szerint a térség biztonságát erősítené, ha az északi országok több jégtörő hajóval rendelkeznének. Míg Oroszországnak mintegy ötven ilyen hajója van, közülük hét atommeghajtású, a nyugati országok e téren lemaradásban vannak. Dyndal tábornok szerint Európának és az Egyesült Államoknak „meg kell tanulnia együtt létezni a jég-fedte vizeken”, ha valóban meg akarják védeni az északi tengereket.
A brit kormány szerint bár nem tervezik új jégtörők beszerzését, az ország jelentős haditengerészeti és légi tapasztalatot ad hozzá a közös védelmi törekvésekhez. John Healey hozzátette, hogy a norvégiai egyeztetésen a szövetséges országok erős elkötelezettséget mutattak a brit kezdeményezés mellett, és további közös hadgyakorlatokat terveznek a közeljövőben.
