Brüsszel a költségvetési hiányra hivatkozva még több pénzt sajtolna ki a tagállamokból, újabb 50 milliárd eurós csomagot fogadnának el Ukrajna számára, de a központban szó sincs takarékosságról, sőt, megnövelnék az uniós bürokraták fizetését, illetve több pénzt pumpálnak saját kommunikációjukba.

Hirdetés

Az EU-közeli Politico nevű portál az elmúlt napokban több cikket hozott nyilvánosságra, amelyek szerint az Európai Bizottság onnan próbál pénzt szerezni, ahonnan csak lehet.

A brüsszeli bürokraták kétségbeesése bizonyítja: az unió elköltötte a pénzt Ukrajnára. A koronavírus-járvány, az infláció és a háború nehéz pénzügyi helyzetbe hozta az Európai Bizottságot, költségvetése több sebből is vérzik. A költségvetésért felelős uniós biztos, Johannes Hahn szerint az uniós intézmény már a határokat feszegeti, kérdéses, hogy mit tudnak finanszírozni a jelenleg rendelkezésükre álló pénzekből.

A bizottság ezért jelentős mértékben növelné a költségvetését, amihez elsősorban a tagállamokkal kell megküzdenie.

Brüsszel csaknem 50 milliárd euróval többet kíván költeni Ukrajna támogatására, 15 milliárddal többet pedig a migrációra és a szomszédságpolitikára. További 10 milliárd eurót stratégiai ágazatokba, valamint az uniós brüsszeli bürokrácia fenntartására különítenének el.

A legfontosabb tétel az új, Ukrajnát támogató pénzügyi csomag, amelynek célja, hogy az ország 2027-ig egyensúlyban tudja tartani költségvetését, illetve el lehessen indítani az újraépítését.

Korábban írtuk

A Politico arról is beszámolt, hogy Brüsszel nemcsak Ukrajna, de saját maga számára is nagyobb költségvetést kíván elérni. Ennek keretein belül fedeznék például az EU-s bürokraták béremelését.

A napokban jelent meg a sajtóban az is, hogy a bizottság saját PR-büdzséjét is duplájára, 30 millió euróról 60 millióra növelné, amelynek haszonélvezői elsősorban Ursula von der Leyen német származású kommunikációs tanácsadói lennének. Ráadásul mindezt a mezőgazdaságra, a kutatásra, illetve a migrációra vagy az Erasmus-programokra szánt pénzek egy részéből fedeznék.

Saját költekezése közben a bizottság takarékosságra próbál ösztönözni más intézményeket, például az Európai Parlamentet, valamint az Európai Unió Bíróságát. Von der Leyenék az előbbitől 28 millió eurós, míg az utóbbitól 6 millió eurós költségcsökkentést várnának el. Persze a spórolásnak is van határa az uniós bürokraták számára: a bizottság ugyanis felajánlotta az Európai Parlament képviselőinek, hogy inflációhoz kötött béremelést biztosít az egyébként is busás fizetésükhöz – írja a Magyar Nemzet.

A csütörtökön kezdődő kétnapos uniós csúcstalálkozón ismét éles viták várhatóak, ugyanis napirenden szerepel az orosz–ukrán háború, Ukrajna már említett további támogatása, valamint a migráció kérdésköre is. Brüsszel bővítené a már amúgy is bürokráciával terhelt, pénzfaló költségvetést, a tagállamok azonban várhatóan vonakodnak majd többletforrásokat adni.

Az Európai Bizottság migrációs tervei miatt egyébként is hetek óta forr a levegő az uniós tagállamokban. Ismert, hogy a bizottság által 2020-ban benyújtott menekültügyi és migrációs paktum fókuszában a menedékkérők és kiutasított migránsok relokációja, azaz áttelepítése állt legfőbb szolidaritási elemként, amely kötelező lett volna bizonyos esetekben. A paktum nem tett javaslatot a Magyarország által alkalmazott területen kívüli elbírálás lehetővé tételére, a határon lefolytatott eljárás alkalmazását sem tette volna kötelezővé minden menedékkérő esetében, továbbá nem tette volna lehetővé a biztonságos harmadik ország koncepció kiterjesztett és rugalmas értelmezését.

Saját határvédelmi költségek szolidaritásként való beszámítására vagy figyelembe vételére a paktum semmilyen módon nem adott lehetőséget. Ez utóbbi – magyar szempontból kulcsfontosságú – elemek megjelenítésére a minősített többségi döntéshozatal miatt nem volt reális lehetőség a tárgyalások során megfelelő támogatottság hiánya miatt.

A közelmúltban, június elején, az uniós tagországok belügyminisztereinek tanácsa fogadott el egy állásfoglalást többségi döntéssel az unió menekültügyi reformjáról.

Ennek lényege, hogy kvóták alapján évente 30 ezer migránst osztanának el a tagállamok között, amely kiváltható lenne bevándorlónként 20 ezer euróval. Ez összesen 600 millió euró közvetlen pénzügyi hozzájárulásnak felelne meg évente. A bizottság azonban mindezt csak kiindulópontként köteles kezelni, már előzetesen jelezte, hogy ennél magasabb célszámokat fog javasolni.

A magyar kormány már a kezdetektől elfogadhatatlannak nevezte a brüsszeli paktumot, Orbán Viktor miniszterelnök legutóbb a V4-es csúcstalálkozó után tette egyértelművé, hogy ebben az ügyben a magyar álláspont változatlan.

– Az lehetne a megoldás – amit egyébként a magyar törvények is kimondanak –, hogy ha valaki benyújt egy belépési kérelmet az unió területére, amíg azt a kérelmet el nem bírálták, az adott személynek fizikailag az európai határokon kívül kell lennie. Ha ezt kimondanánk, hogy csak az léphet be az unió területére, akinek lefolytatták az eljárását és megkapta az engedélyt valamelyik tagállamtól, hogy beléphessen, már túl is lennénk ezen a mizérián – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Hozzátette: az EU ezt a döntő lépést nem hajlandó megtenni, és sajnos az Európai Bizottság új migrációs javaslata sem érte el ezt a célt, ezért ebben az ügyben tovább kell harcolni. A miniszterelnök az Európai Bizottság által most felvázolt – a migrációval is foglalkozó – költségvetési módosítási javaslattal kapcsolatban megjegyezte: az a pénz, amit az EB ebben a migráció elleni küzdelemre elkülönít, nevetséges.

– Azt kell mondani, hogy az egész javaslat, ahogy van, a bizottságtól komolytalan és ebben a formában – Magyarország álláspontja szerint – alkalmatlan a tárgyalásra – jelentette ki a miniszterelnök.

A Magyar Nemzet teljes cikke ITT olvasható.