Brüsszel esete a feneketlen hordóval

Az Európai Unió 18 milliárd eurós keretű makroszintű pénzügyi támogatás keretében a közelmúltban 1,5 milliárd eurót folyósított Ukrajnának. A támogatás segíteni fogja Ukrajnát abban, hogy továbbra is folyósítsa a béreket és nyugdíjakat, és működtesse az alapvető közszolgáltatásokat, például a kórházi ellátást és az oktatást, illetve gondoskodjon a lakóhelyüket elhagyó személyek lakhatásáról. Az uniós pénzforrások azt is lehetővé teszik Ukrajna számára, hogy biztosítsa a makrogazdasági stabilitást, és helyreállítsa a háború során elpusztított kritikus infrastruktúrát, így az energetikai rendszert, a vízvezetékeket, a közlekedési hálózatokat, az utakat és a hidakat. Brüsszel azért hozta létre ezt a keretet, hogy stabil, kiszámítható és jelentős pénzügyi támogatással segítsen Ukrajnának fedezni azonnali finanszírozási szükségleteit 2023-ban. A mostani kifizetéssel együtt Ukrajna idén már 13,5 milliárd eurót kapott a makroszintű pénzügyi támogatás (MFA+) keretében.

A kifizetést megelőzően az Európai Bizottság megállapította, hogy Ukrajna eleget tett a pénzeszközök átlátható és hatékony felhasználását garantáló jelentéstételi követelményeknek. Komoly előrelépést tett a jogállamiság megerősítése, a pénzügyi stabilitás jobbá tétele terén, és javította az üzleti klímát is. Ismerve az ukrajnai korrupció mértékét, valamint a jogállamiság helyzetét, a sajtó egyenirányúsítását és az ellenzéki pártokra még a háború kirobbanása előtt nehezedő egyre nagyobb nyomást, kijelenthetjük, hogy az Európai Unió döntése politikai hátterű. Ukrajna ugyanis olyannyira nem felel meg a Brüsszelben felállított és az uniós tagokon számonkért kritériumoknak, hogy még a katonai segélyek egy részét is ellopják. Ezt már az Egyesült Államok is felrótta Kijevnek, miközben Brüsszel úgy tesz, mintha nem ismerné a valós helyzetet. Ennek az álszent magatartásnak a tükrében az is nyilvánvaló, hogy a Magyarországra és Lengyelországra nehezedő nyomás, a támogatások és az egyes nemzetek gazdaságának a Covid utáni újraindulását segítő pénzek visszatartása is politikai alapú, és a nyomásgyakorlás egyik eszköze. De látva az uniós költségvetésben tátongó hatalmas lyukakat, még abban sem lehetünk biztosak, hogy a Magyarországnak járó uniós források egyáltalán megvannak.

A háború 2022. február 24-i kezdete óta az Ukrajnának nyújtott uniós támogatás körülbelül 80 milliárd eurót – ebből mintegy 40 milliárd a gazdaságra, 17 milliárd az EU területén tartózkodó menekültekre jutott, 21,16 milliárd a katonai támogatás, 670 millió eurót pedig az uniós polgári védelmi mechanizmus kapott – tesz ki. Ez magában foglalja az EU központi kasszájából, a tagállamokból és az európai pénzügyi intézményekből Ukrajnának nyújtott pénzügyi, humanitárius, sürgősségi költségvetési és katonai támogatást, valamint a háború elől menekülő ukrán állampolgárok szükségletei­nek kielégítésére rendelkezésre bocsátott forrásokat.

Az Európai Unió a makroszintű pénzügyi támogatás keretében 2022-ben 7,2 milliárd eurót folyósított hitelek és vissza nem térítendő támogatások formájában. E pénzügyi segítség arra hivatott, hogy megerősítse Ukrajna stabilitását, valamint kielégítse az ország azonnali és legsürgetőbb finanszírozási igényeit. A tanács 2022 decemberében jogalkotási csomagot fogadott el, amely lehetővé fogja tenni az EU számára, hogy 2023-ban 18 milliárd euró összegű rövid távú pénzügyi segítséget nyújtson Ukrajnának. A csomag célja finanszírozni Ukrajna azonnali szükségleteit, támogatni a kritikus infrastruktúra helyreállítását, a háború utáni fenntartható újjáépítés kezdeti lépéseit, végső soron pedig segíteni Ukrajnát az európai integráció felé vezető úton. A tanács ezenkívül még a háború kirobbanása után rendeletet fogadott el, amely egyes ukrán termékek tekintetében ideiglenes kereskedelmi liberalizációt és egyéb kereskedelmi engedményeket tesz lehetővé. Így felfüggeszti az összes, ezen belül az Ukrajnából való behozatalra kivetett dömpingellenes vámot, valamint a közös importszabályok alkalmazását az Ukrajnából származó behozatal tekintetében.

Az Európai Unió ezenkívül a nyár végéig 733 millió eurós humanitárius támogatást különített el az Ukrajnában dúló háború által sújtott polgári lakosság megsegítésére. Ebből 685 millió euró jut Ukrajnának, 48 millió pedig a Moldovában tartózkodó menekülteknek és az ottani befogadó családoknak. A tagállamok emellett 1,89 milliárd eurót különítettek el az Ukrajnának nyújtott humanitárius segítség finanszírozására. Az EU és tagállamai együttesen 2,62 milliárd eurót mobilizáltak. Ukrajnában eddig közel 16 millióan részesültek humanitárius segítségben az EU-nak és más adományozóknak köszönhetően. Az ENSZ becslései szerint 17,6 millió ukrán továbbra is humanitárius segítségre szorul.

Az Európai Unió dotálja az ukrán hadsereget is. A tanács 16 millió eurót fogadott el az ukrán fegyveres erők kapacitásépítésének támogatására, és az Európai Békekeret révén 3,6 milliárd eurót mozgósított azzal a céllal, hogy megerősítse az ukrán fegyveres erők képességeit, és védelmezze a polgári lakosságot. Az egyes tagállamoktól érkezővel együtt az Ukrajnának nyújtott teljes uniós katonai támogatás a becslések szerint megközelíti a 12 milliárd eurót. E támogatás részét képezik az Ukrajnát támogató katonai kiképzési missziók is.

A háború következtében emberek milliói keresnek menedéket az EU-ban és a Moldovában. Az EU ezért aktiválta és 2025. március 4-ig meghosszabbította az átmeneti védelemről szóló irányelvet, amely arra hivatott, hogy enyhítse a nemzeti menekültügyi rendszerekre nehezedő nyomást, és lehetővé tegye, hogy a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek EU-szerte harmonizált jogokat – tartózkodási, munkavállalási és lakhatási jog, orvosi és szociális ellátás igénybevételének joga, az oktatásban való részvétel joga a gyermekek számára – élvezhessenek. Mintegy 775 ezer diák iratkozott be 26 uniós ország és schengeni társult ország iskolarendszerébe. A háború kezdetekor az EU összesen mintegy 17 milliárd eurós olyan forrást azonosított, amelyet a tagállamok átcsoportosíthatnak a kohéziós és a világjárvány utáni helyreállítást célzó alapokból, hogy támogassák az Ukrajnából érkező menekülteket sürgős szükségleteik kielégítésében, mint például a lakhatás, az oktatás, az egészségügyi ellátás és a gyermekgondozás.

Az Ukrajnának a háború kirobbanása óta nyújtott nyugati katonai, humanitárius és pénzügyi támogatás 2023 szeptemberéig mintegy 323 milliárd dollárt tett ki. A legtöbb segítséget az ukrán hadsereg az Egyesült Államoktól (107 milliárd dollár), Németországtól (23 milliárd dollár) és Nagy-Britanniától (15,2 milliárd dollár) kapott. Egyre inkább látszik azonban, hogy az ukrajnai háború költségeit a nyugati blokkon belül Washington az Európai Unióra terhelné. Brüsszel pedig még elébe is megy ezeknek e kéréseknek. Az Európai Bizottság még a nyár elején tett javaslatot arra, hogy 50 milliárd euró összegben kiszámítható és rugalmas támogatást nyújtson Ukrajnának a 2024–2027 közötti időszakra.

Mindezt annak ellenére, hogy a költségvetés láthatóan egyre kevésbé bírja Ukrajna támogatását. Az Európai Bizottság félidős felülvizsgálata ezért újratárgyalja az uniós kiadási prioritásokat, mivel az energiaválság és az új iparágak támogatása további forrásokat igényel, miközben az olyan uniós programok, mint az Erasmus+ és az EU4Health is költségvetési megszorításokkal nézhetnek szembe. A probléma az, hogy a jelenlegi időszak prioritásai egyre változnak, és a három évvel ezelőtt elfogadott összegek töredékei annak, amire az Európai Uniónak idén szüksége van. Ennek oka az orosz–ukrán háború okozta energiaválság és az Ukrajnának nyújtott támogatás. Eközben az Egyesült Államok zöldiparágak támogatásáról szóló döntése még nagyobb nyomást gyakorolt az EU-ra, hogy finanszírozza saját iparágait. Ennek eredményeként a jelenlegi költségvetésben nincs mozgástér, ami arra késztette a bizottságot, hogy a 2023-as félidős felülvizsgálatban a pénzügyi keret növelését javasolja, elkerülendő az új programok leépítését. A bizottság 66 milliárd euróval több pénzt kért a tagállamoktól négy fő prioritás – pénzügyi támogatás Ukrajnának, a migráció kezelésének támogatása, további pénzösszegek a következő generációs EU növekvő hitelfelvételi költségeinek fedezésére, végül egy új platform az európai stratégiai technológiák számára a meglévő források átcsoportosításával együtt, hogy az EU versenyképesebbé váljon egy sor új technológia területén – érdekében.

Ebből is látszik, hogy Ukrajna támogatása meghaladja az Európai Unió lehetőségeit, tovább gyengíti a gazdaságok versenyképességét, és lassan ellehetetleníti a tagországok támogatását. Brüsszel mindezt még azzal tetézné, hogy mintegy kárpótlásként a NATO-tagság elmaradásáért, gyorsított eljárásban venné fel Ukrajnát az Európai Unióba. Nem gondolva arra, hogy ez Ukrajnán kívül minden országot nettó befizetővé téve egyrészt szétfeszítené magát az EU-t, másrészt Kijev agresszív stílusának, belső problémáinak a korrupciótól a bűnözésig való importálásával pedig tovább gyengítené Európa biztonságát.