Brüsszel felszólította a briteket kötelezettségszegés miatt

A testület indoklása szerint azért küldte a kötelezettségszegési eljárás első lépését jelentő felszólítólevelet, mert noha az Egyesült Királyság elkötelezte magát a jegyzőkönyv végrehajtása mellett, március 3-án a brit kormány kijelentette: egyoldalúan elhalasztja annak teljes alkalmazását az áruk és háziállatok Nagy-Britanniából Észak-Írországba történő szállítására vonatkozóan.

Az uniós bizottság közleményében aláhúzta: az egyoldalú lépés aláássa a bizalmat, ugyanis London anélkül hozta meg döntését, hogy megbeszélést vagy konzultációt folytatott volna a kilépési megállapodás végrehajtásáért felelős testületek bármelyikében.

„A lépés egyértelmű eltérést jelent az idáig folyatott konstruktív együttműködéstől, aláássa mind a Brexit-megállapodás végrehajtásáért felelős vegyes bizottság munkáját, mind pedig a kölcsönös bizalmat és a jóhiszemű együttműködés szellemét” – fogalmaztak.

Londonnak egy hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon az uniós bizottság levélére.

Hat hónap leforgása alatt ez a második alkalom, hogy az Egyesült Királysággal szemben kötelezettségi eljárást indít az Európai Unió. Az Európai Bizottság október elsején küldött felszólító levelet Londonnak, mert a brit kormány szeptemberben olyan törvényjavaslatot terjesztett elő a belső piacáról, amely az elfogadása esetén sértette volna a Brexit-megállapodás Írországról és Észak-Írországról szóló jegyzőkönyvének rendelkezéseit. A törvényjavaslatot London végül még az év vége előtt visszavonta.

Nagy-Britannia 2020. január 31-én kilépett az EU-ból, de a kilépés napján kezdődött 11 hónapos átmeneti időszakban jórészt a korábbi szabályrendszer maradt érvényben a kétoldalú kereskedelmi forgalomban. Az átmeneti időszak ugyanakkor idén január 1-jén lejárt, és ezzel egy időben megszűnt Nagy-Britannia tagsága az Európai Unió egységes belső piacán és vámuniójában is.

Az átmeneti időszak egyik legfontosabb célja az volt, hogy legyen idő a megállapodásra a jövőbeni kétoldalú viszonyrendszer sarkalatos szabályairól. Ezt számos sikertelen tárgyalási forduló után szinte az utolsó pillanatban, közvetlenül karácsony előtt sikerült elérni. Az 1246 oldalas megállapodás egyik fő eleme egy szabadkereskedelmi egyezmény, amely százszázalékos vámliberalizációt – vagyis vám- és kvótamenetes kereskedelmet – biztosít Nagy-Britannia és az EU kétoldalú áruforgalmában. E megállapodás sem küszöböli ki azonban a kereskedelmet terhelő adminisztratív kötelezettségeket: a brit exportőröknek egyebek mellett vámáru-nyilatkozatokat és eredetigazolásokat kell mellékelniük szállítmányaikhoz, és ezeket az uniós beléptető pontokon ellenőrzik.

Boris Johnson reagált

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint az Európai Unió átmeneti és technikai jellegű intézkedések miatt indított jogi eljárást Londonnal szemben a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréhez csatolt észak-írországi eljárási protokoll megsértése címén.

Johnson hétfő esti nyilatkozatának közvetlen előzményeként az Európai Bizottság felszólító levelet küldött a brit kormánynak a kötelezettségszegési eljárás megindítása felé tett első lépésként, miután London március elején egyoldalúan kiterjesztette a Nagy-Britanniából Észak-Írországba irányuló áru- és kisállatszállítmányok ellenőrzésének bevezetése előtti türelmi időszakot.

Ez a türelmi időszak március végén járt volna le, de a brit kormány októberig meghosszabbította anélkül, hogy erről előzetesen tárgyalt volna az EU-val.

Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt.