Brüsszel figyelmeztette Ukrajnát
Az Európai Bizottság bővítési biztosa, Marta Kos kedden arra figyelmeztette Ukrajnát, hogy az országnak meg kell őriznie „lendületét” a korrupció elleni harcban akkor, ha nem akar kikerülni az uniós bővítés legígéretesebb jelöltjei közül – írja a Politico. Kos ugyan méltatta a háborús körülmények ellenére végrehajtott kijevi reformokat, de aggodalmát fejezte ki az átláthatóságot célzó intézkedések meggyengülése miatt.
A biztos szerint az orosz támadások közepette „Ukrajna bizonyította az uniós célok melletti elkötelezettségét”, ugyanakkor kulcsfontosságú lesz, hogy ne térjen le a megkezdett útról, különösen a korrupció elleni küzdelemben.
A nyáron nemzetközi szinten is nagy felháborodást váltott ki egy ukrán törvénytervezet, amely korlátozta volna a korrupcióellenes hatóságok függetlenségét. Volodimir Zelenszkij végül visszakozott, és júliusban helyreállította két ilyen szervezet önállóságát, de az eset így is megtépázta Ukrajna hitelességét az uniós döntéshozók szemében.
A jelentés készítői ezért valamivel kedvezőbben értékelték Moldova teljesítményét, amelynek uniós csatlakozási folyamata eddig szorosan összekapcsolódott Ukrajnáéval. Kos szerint „Moldova felgyorsította az integrációt, és jelentősen elmélyítette az unióval való együttműködést még annak ellenére, hogy folyamatos hibrid [háborús] fenyegetésekkel és destabilizációs kísérletekkel kell szembenéznie”.
Brüsszel a legtöbb dicséretet Montenegrónak, Albániának, Ukrajnának és Moldovának osztotta ki, amelyek célja, hogy legkésőbb 2028-ig lezárják a csatlakozási tárgyalásokat. Kos úgy fogalmazott, „a következő év döntő lesz minden tagjelölt számára, különösen azoknak, akik szoros határidőt szabtak maguknak”.
A jelentés ugyanakkor kemény bírálatot fogalmazott meg Szerbiával és Grúziával szemben. Belgrád továbbra is uniós tagságot nevez meg stratégiai célként, ám a reformok végrehajtása lelassult – állítják. Kos szerint „Szerbiában a hatóságok ugyan hangoztatják az unió iránti elkötelezettségüket, de a tényleges reformfolyamat jelentősen megtorpant”. Még élesebb szavakkal illették Grúziát, ahol a kormány nyitott az oroszok irányába, és fellépett az Európa-párti tüntetők ellen. Kos úgy fogalmazott, „Grúzia helyzete súlyosan romlott; a Bizottság az országot csak elméletben tekinti tagjelöltnek”.
