Brüsszel Magyarországot is veszélybe sodorta az új olajszankciókkal
Az uniós tagállamok már júniusban, a hatodik szankciós csomag kapcsán elfogadták a G7 országok által is támogatott ársapka ötletét, mely december 5-én hétfőtől az Oroszországból tengeren importált nyersolajra, majd 2023 februárjától a finomított kőolajtermékekre is vonatkozik. A megállapított 60 dolláros hordónkénti ár még jobban felkavarja a már egyébként is háborgó energiapiacot. Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértője a hétfőn bevezetett olajembargó hatásairól és lehetséges következményeiről beszélt az Origónak.A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint az orosz olajexport több mint felét Európa vásárolja meg, amely a kontinens energiamixének közel negyedét adja. A kölcsönös kitettség jól látható, ezért is érthetetlen, de mindenképpen a józan ésszel ellenkezik az Európai Unió legújabb szankciós döntése.
Az árkorlátozás Európa energiaellátását mindenképpen megbonyolítja, hiszen a csökkenő kínálat hozzájárulhat az árak további tőzsdei emelkedéséhez, az európai energiaintenzív ipar versenyképességének csökkenéséhez, a termelés lassulásához, ugyanakkor közvetve hozzájárul az orosz energiapolitika stratégiai céljainak átszabásához is, egyben Oroszország és Európa további eltávolodásához.
– Az árkorlátozás Európa energiaellátását mindenképpen megbonyolítja, hiszen a csökkenő kínálat hozzájárulhat az árak további tőzsdei emelkedéséhez, az európai energiaintenzív ipar versenyképességének csökkenéséhez, a termelés lassulásához, ugyanakkor közvetve hozzájárul az orosz energiapolitika stratégiai céljainak átszabásához is, egyben Oroszország és Európa további eltávolodásához
– fejtette ki Ifj. Lomnici Zoltán.
Kedvező alkupozícióba kerülhet Kína
A drágulás és ellátásbiztonság romlása mellett, garantálható egyes harmadik világbeli országok pozícióinak javulása. Az európai energiapiac kiesése becslések szerint mintegy hatodával csökkentené a teljes orosz energiakivitelt, és valóban kedvező alkupozícióba hozná például Kínát, lejjebb tornászva az orosz árakat, azonban még ennek ellenére sem billentené ki az orosz óriást egyensúlyából.
– Ami hazánkat illeti, a mentesség valójában csak egy időre nyújthat segítséget, mivel a többi uniós országot érintő negatív gazdasági hatás nem áll meg a magyar határon, hanem az unió tagállamaiból importált áruk és szolgáltatások árain keresztül közvetve nálunk tudják éreztetni hatásukat. További probléma, hogy Oroszország már korábban kifejezte és most megerősítette azon szándékát, hogy ha bármely energiahordozójára ársapka lesz kivetve, úgy felfüggesztheti annak a szállítását, amelynek keretében – az eddig kialkudott mentességek ellenére – Magyarország is elesne a Barátság vezetéken szállított urali olajtól
– húzta alá a szakértő. – Jelenleg az Adria-vezeték nem alkalmas Magyarország teljes olajellátását biztosítani, így elmondható, hogy az unió teljes Európát – köztük hazánkat is – Damoklész kardja alá ültette. Bár hazánk korábban mentességet harcolt ki magának, így a büntetőintézkedés az orosz olajellátást közvetlenül nem érinti, viszont az olajembargó életbe lépése veszélybe sodorhatja a benzinársapkát – tette hozzá.
Tovább nő az uniós államok kitettsége
A döntés következtében tovább nő az uniós államok kitettsége az USA felől érkező gáz és kőolaj importnak, mely a tengeri szállítás lassúsága és a technológiai infrastruktúra (LNG terminálok) hiánya miatt egyre drágább lesz, mindemellett az ellátás biztonsága sem garantált, egyes tengerentúli hangok már az amerikai olajexport korlátozását szorgalmazzák a készletek gyors csökkenése miatt.
– Jól látható, hogy az ársapka Európa szuverenitását és mozgásterét csökkenti, megemeli Európában a készlethiányt, felhajtja az árakat, megbéníthatja a már így is feszült piacot, egyszóval gazdasági bizonytalanságot hoz
– hangsúlyozta Ifj. Lomnici Zoltán. – Magyarországnak sikerült elérnie a mentességet, ennek értelmében importálhat vezetéken orosz olajat, ezzel átmenetileg elkerülheti a szankció káros gazdasági következményeit, ennek ellenére hosszabb távon aligha kerülhetőek el a határokon átívelő káros hatások. A dráguló import veszélybe sodorhatja az üzemanyagra kivetett ársapkát, mivel nem az árakat, hanem már a rendelkezésre álló mennyiséget érinti – emelte ki.
A teljes interjút az Origo oldalán olvashatják.