Fotó: Marcin Kadziolka / Shutterstock.com
Hirdetés

A politikus a Politicónak arról beszélt, hogy az Európai Uniónak erősebb geopolitikai szerepet kell vállalnia, és nem engedheti meg magának, hogy minden döntést Washingtonból várjon. Úgy fogalmazott, hogy a kontinensnek saját elképzelést kell kidolgoznia az ukrajnai rendezésről, és ezt kell egyeztetnie amerikai partnereivel.

Andrius Kubilius szerint

az uniót váratlanul érte Steve Witkoff és Jared Kushner legutóbbi moszkvai útja, ahol Vlagyimir Putyinnal egyeztettek az új amerikai békejavaslatról.

A biztos azt mondta, az európai szövetségesek és Kijev sürgős beavatkozása nélkül a 28 pontos tervezet olyan elemeket tartalmazott volna, amelyek gyengítették volna Ukrajna helyzetét, így például a NATO-csatlakozás tiltását vagy az ukrán hadsereg létszámának korlátozását. Hozzátette, hogy Európa attól tart: ha ez a terv el is bukik, hamarosan érkezik egy újabb amerikai javaslat, miközben a kontinens főszereplői csak várakoznak.

A védelmi biztos hangsúlyozta, hogy Európának saját javaslatot kell készítenie, hogy azokkal részt vehessen a tárgyalások alakításában.

Úgy fogalmazott, hogy két tervnek kell egymás mellett, párhuzamosan léteznie: egy európainak és egy amerikainak, ezek között pedig összhangot kell találni.

Emlékeztetett arra is, hogy az Egyesült Államok régóta Európa biztonságának fő pillére, és a NATO ötödik cikke továbbra is alapvető garanciát jelent. Ugyanakkor szerinte látható, hogy az amerikai fókusz egyre inkább tolódik el a csendes-óceáni térség irányába, ezért az Európai Uniónak további biztonsági mechanizmusokat kell kidolgoznia arra az esetre, ha a közös védelmi záradék egyszer majd mégsem lenne működőképes.

Andrius Kubilius példaként említette Matthew Whitaker amerikai NATO-nagykövet nyilatkozatát is, amely szerint Németország veheti át a szövetség katonai vezetését. A biztos szerint ez azt jelzi, hogy Washington nagyobb önállóságot vár Európától.

Hozzátette, hogy az unió az elmúlt évben jelentős lépéseket tett a védelem megerősítésére, erre utal a százötven milliárd eurós SAFE program is, amely a fegyvergyártás bővítését támogatja.

A politikus úgy látja, hogy jövőre az ipar fejlesztése kerül a középpontba, beleértve az egységes piac szabályozásáról szóló új javaslatot.

Megjegyezte, hogy a védelmi cégek jelenleg nem épülnek be teljesen a belső piacba, mert a tagállamok nemzeti biztonsági okokra hivatkozva kivételeket alkalmazhatnak, ami szerinte széttöredezetté teszi az európai fegyveripart.

Mindezeken túl még szeretné megnyitni a vitát az uniós kölcsönös védelmi záradék megerősítéséről is, amely ma is létezik, de szerinte egyértelmű eljárási szabályokra lenne szükség ahhoz, hogy a tagállamok pontosan tudják, milyen lépéseket kell megtenniük egymás védelmében.