Brüsszel megduplázza az Ukrajnának szánt fegyverekre biztosított összeget

Borrell a sajtó képviselőinek elmondta: „javaslatot tett az 500 millió eurós, fegyverbeszerzést támogató uniós hozzájárulás megduplázására az ukrán hadsereg számára az orosz invázióval szemben”. „Biztos vagyok benne, hogy a tagállami vezetők támogatni fogják” – mondta a külügyi főképviselő a találkozó második napi tanácskozása előtt.

A finanszírozást az Európai Unió az Európai Békekeretből biztosítja. Az egy évvel ezelőtt létrehozott 5,6 milliárd eurós összegű, költségvetésen kívüli eszköz célja, hogy az EU fokozottan képes legyen a konfliktusok megelőzésére, a béke megteremtésére és a nemzetközi biztonság megerősítésére azáltal, hogy lehetővé teszi a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) keretében végrehajtott, katonai vagy védelmi vonatkozású operatív intézkedések finanszírozását.

A finanszírozás felhasználásáról egyhangúlag döntenek a tagállamok, de azon kormányoknak, amelyek nem kívánnak háborús országnak fegyvereket szállítani, lehetőségük van „konstruktív tartózkodásra” annak érdekében, hogy ne blokkolják a döntést.

A Külügyek Tanácsa február végén már elfogadott egy 500 millió eurós összegű támogatási csomagot az ukrán fegyveres erők képességeinek és ellenálló képességének a megerősítéséhez Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának megvédése, valamint a polgári lakosság védelme érdekében. Ezt az összeget javasolja most Brüsszel egymilliárd euróra emelni.

A támogatás révén különböző felszereléseket és készleteket, többek között – az eddigi legelső alkalommal – halált okozó fegyvereket és felszereléseket finanszíroznak majd az ukrán fegyveres erők számára.

Ukrajna konkrétan olyan felszereléseket kért, mint például légvédelmi rendszerek, páncéltörő rakéták, amelyekkel sikeresen megfékezhető az orosz harckocsik előretörése Ukrajnában, valamint csökkenthető az orosz erőfölény az ukrán légtérben.

Az eszközöket összehangolt módon Lengyelországba szállítják, amely az ukrán kormánynak nyújtandó katonai segítség központja lett. Innen indulnak a szállítmányok Ukrajna felé.

A 27 tagállam viszont megosztott Ukrajna európai uniós csatlakozását illetően. A találkozó zárónyilatkozatában az szerepel, hogy „Ukrajna európai családunkhoz tartozik”, de az esetleges integrációt még távlati perspektívában sem említi meg a dokumentum.

„Késedelem nélkül tovább fogjuk erősíteni a közöttünk lévő kötelékeket és el fogjuk mélyíteni a partnerségünket, így támogatva Ukrajnát előrehaladásában az európai úton. Ukrajna európai családunkhoz tartozik” – írták a tagállami vezetők a tanácskozás első napjának nyilatkozatában.

Az Ukrajna uniós csatlakozását támogató országok közül Szlovénia miniszterelnöke, Janez Jansa nyilvánosan is hangot adott csalódottságának. „(A tagállami vezetők) jelentős többsége olyan erős politikai üzenetért emelt szót, amely szavatolja az uniós csatlakozást, de természetesen nem holnap” – mondta a szlovén kormányfő.

Ukrajna a társulási megállapodást már 2014-ben megkötötte az EU-val. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerint ezt a megállapodást kell megerősíteni. „A kapcsolatok szorosabbra fűzésén fogunk dolgozni, például politikai téren” – fogalmazott a brüsszeli politikus.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Oroszország által indított háború kitörése után, február 28-án írta alá Ukrajna európai uniós csatlakozási kérelmét, s videóüzenetben szólította fel az Európai Uniót, hogy gyorsított eljárásban vegye fel Ukrajnát a tagjai közé.

A tagállami vezetők tárgyaltak az Oroszország elleni újabb szankciókról is. A balti államok és Lengyelország embargót szorgalmaztak az orosz gázszállításokra, amelyektől Németország, Olaszország és Magyarország elzárkózott.

Az állam- és kormányfők azonban megvizsgálták az Európai Bizottság azon javaslatát, amely szerint az EU már az év vége előtt kétharmaddal csökkentheti az orosz gáz iránti keresletét. Az uniós bizottság nem orosz beszállítóktól szerezné be a földgázt, egyúttal növelné a biometán, a megújuló hidrogén, valamint a cseppfolyósított gáz importját. Ezzel egyidejűleg csökkentené a fosszilis tüzelőanyagok háztartási felhasználását is. Továbbá előmozdítaná az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások és a villamosítás növelését.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arra is javaslatot tett, hogy az Európai Unió kötelezze el magát: 2027-re teljesen leválik az orosz fosszilis energiákról, de ebben sem született egyetértés a tagállamok között.