Brüsszel megkerüli a magyar vétót: végleg befagyaszthatják az orosz állami vagyonokat
Az uniós tagállamok nagykövetei olyan jogi kiskaput hagytak jóvá, amely lehetővé teszi, hogy az Európai Bizottság gyakorlatilag korlátlan ideig befagyasztva tartsa az orosz állami vagyont Európában. A döntést csütörtökön jelentette be a dán soros elnökség, amely közölte: a nagykövetek egyértelmű többséggel támogatták a módosított javaslatot – írja a Politico.
A mechanizmus mintegy 210 milliárd eurónyi orosz állami vagyont érint, amelyet az unió az Ukrajna elleni orosz támadás óta tart zárolva. A most elfogadott sürgősségi felhatalmazás szerint ezek az eszközök addig maradnak befagyasztva, amíg Oroszország nem fejezi be a háborút, és nem fizet jóvátételt Ukrajnának. A szöveg lehetőséget ad arra, hogy az unió megkerülje az eddig kötelező, egyhangú, a meghosszabbítással kapcsolatos döntéseket, amelyek korábban mozgásteret adtak a vagyonok befagyasztását ellenző államoknak.
A lépés komoly csapást jelenthet Moszkvának, amely abban bízott, hogy egy jövőbeli békerendezés keretében visszakaphatja a pénzt. A Politico szerint ezt az elképzelést eddig leginkább Donald Trump amerikai elnök szorgalmazta, Európában azonban nem örvend nagy támogatásnak. Az új szabályok értelmében a mostani szankciós rendszer lényegében átíródik:
a tagállamok már nem tudják a vétójogukat használva feloldani a korlátozásokat.
Brüsszel a döntést azzal indokolta, hogy az orosz vagyon visszaszolgáltatása beláthatatlan gazdasági károkat okozna az uniónak, és növelné a Moszkva részéről érkező hibrid támadások veszélyét. A bizottság jogi indoklása szerint a befagyasztás fenntartása elengedhetetlen ahhoz, hogy az unió megőrizze gazdasági stabilitását és biztonságát.
A döntés természetesen éles vitákat váltott ki. Magyarország közölte, hogy a mechanizmus ellentétes az uniós joggal, és megkérdőjelezte a bizottság politikai semlegességét. Robert Fico szlovák miniszterelnök szintén tiltakozott, és levelében arról írt, kormánya nem támogat olyan megoldást, amely Ukrajna hosszú távú katonai kiadásainak kifizetését is tartalmazza.
A mechanizmus eredeti célja az volt, hogy megerősítse azt az uniós tervet, amely a befagyasztott orosz vagyon felhasználásával segítené Ukrajnát. Ennek hátterében az áll, hogy a vagyon jelentős része a belgiumi Euroclear rendszerein keresztül fut, Belgium pedig attól tartott, hogy a teljes összegért neki kell felelősséget vállalnia, ha Oroszország jogi úton visszakövetelné a pénzt. A brüsszeli bizottság ezért végül eltávolította a hitelfelvételre vonatkozó részeket a most elfogadott jogi szövegből.
